Nyáron többet használunk a gyári kozmetikumokból, higiénés termékekből. Miért érdemes óvatosan bánni velük?

Szerző:N. Trencsényi Klára

Egyre több kutatás, vizsgálat figyelmeztet: a tömegméretű gyártás során számos olyan vegyi anyag kerül a kozmetikumokba, amelyek kifejezetten egészségkárosítók lehetnek. 

Mivel éppen a megnövekedett kereslet miatt a legtöbb kozmetikum, testápoló és higiénés termék összetevőit kémiai úton állítják elő, ráadásul az eltarthatóságuk miatt szinte mindegyik tartalmaz további, mesterségesen előállított konzerválószert, festéket és/vagy emulgeáló (egy vagy több, egymással egyébként nem elegyedő anyag eloszlatását segítő) anyagot, meglehetősen kockázatos lehet, ha ezen összetevők egymáshoz adódnak.

Mivel a bőrön keresztül gyorsan felszívódnak, onnan először a vérkeringésbe, majd a létfontosságú szerveinkbe is bekerülnek, ott pedig méreganyagként viselkedve terhelik meg a szervezetünket, felhalmozódva pedig akár súlyosabb egészségproblémákat is előidézhetnek. 

Érdemes kicsit mértékletesebben bánni a különféle izzadásgátlók, az UV-szűrős arckrémek, sőt az UV sugárzással szembeni védelemhez kifejlesztett napozószerek, fényvédő készítmények használatával.

Ártó védelem?

A nap káros sugarai ellen egyre többen védik fényvédőkkel a bőrüket, miközben újabb és újabb vizsgálatok mutatnak rá: ezek a kémiai összetevőket tartalmazó készítmények egyáltalán nem olyan jótékonyak, mint azt a reklámok hirdetik és a köztudat tartja. 

Már az 1990-es évek végén vizsgálatokkal igazolták, hogy a kémiai fényvédő vegyületek nagy része önmagában nem rákkeltő ugyan, ám az UV sugárzás hatására rosszindulatú folyamatokat indíthatnak el. Míg az egészségstatisztikai adatok – amelyeket a nyaralásaik alkalmával fényvédőszereket használók körében végeztek – növekvő arányban mutattak bőrrákos elváltozásokat, addig az ilyen védelem nélkül, állandóan az életvitelük, munkájuk okán a napon tartózkodóknál a melanómás elváltozások száma nem nőtt. 

A tapasztalati tények ismeretében a szintetikus anyagokat tartalmazó fényvédő szerek hatásmechanizmusát alapos vizsgálatoknak vetették alá, és ezek nyomán kiderült: egyes fényvédők, napozás utáni testápolók olyan hormonhatású anyagokat tartalmaznak, amelyek a bőrön át felszívódva megzavar(hat)ják az ösztrogéntermelést, így kifejezetten hátráltathatják a nőknél a megtermékenyülést, felgyorsít(hat)ják az öregedési folyamatokat, kedveznek a csontritkulás kialakulásának, valamint az agy működését is lassíthatják.

A „szépségfegyver” visszalő?

Az arckrémek, a különféle testápolók, naptejek zömében kőolajszármazékok (parafin, mineral oil, vazelin, petrolatum) találhatók, amelyek főként a bőr zsírpótlását, a termék hosszabb eltarthatóságát biztosítják. Az ásványi olajból kinyert, már szintetizált anyagok azonban eltömítik a pórusokat, ezáltal lefékezik a bőr természetes élettani működését (a bőrlégzést, a vízleadást), megváltoztatják a szervezetet védő szövet anyagcseréjét, és hőháztartásában is zavart okoznak. Ezek a mesterségesen előállított anyagok hajlamosítanak a bőrszárazságra, a bőr érzékennyé válására, ami vissza-visszatérő bőrgyulladásokhoz, illetve bőrbetegségek (sömör, ekcéma, hiperkeratózis, szeborrea, rozácea stb.) kialakulásához vezet(het).

Nem csak edényként veszélyes?

Meglehetősen nagy szakmai vita övezi az orvosok és a vegyészek, kutatók körében az elsősorban az izzadás elleni készítmények fő alkotóanyagát, az alumíniumsókat. 

Míg egyes szakemberek az egészségkockázatot jelentő anyagok közé sorolnak bizonyos alumíniumvegyületet, és óva intenek az ezt tartalmazó dezodorok használatától, addig más – ugyancsak tanult kollégáik – egyenesen a „városi legendák” közé sorolják az ezzel kapcsolatos aggodalmakat. Az ellenzők vizsgálatokra hivatkozva állítják: az alusnak is nevezett izzadásgátlók a pórusok összehúzódása révén akadályozzák meg a verejtéktermelődést. Ez szinte lebénítja a szervezet méregtelenítő képességét, ami miatt a méreganyagok a test hónalji és a mellmirigyekhez közeli részeiben rekednek meg, onnan átterjed(het)nek a mirigyekbe, elraktározódva pedig rákos folyamatot is indukál(hat)nak. 

A tudósok ezen állításaik alátámasztására azt is megemlítik, hogy nőtt a férfiaknál is az emlődaganatos megbetegedések száma, amióta körükben is terjed a dezodorálás. 

Az alumíniumsók ártatlanságát bizonygatók ugyancsak tudományos vizsgálatra hivatkozva cáfolják a mellrákteóriát. A 2002-ben a Fred Hutchinson Rákkutató Intézetben végzett vizsgálatra hivatkoznak, ahol rákos (810) és egészséges (793) nőknél a hónalj-izzadásgátlók használatát illetően semmilyen különbséget nem találtak a két csoport között. 

Bármi legyen is az igazság, az biztos: sérült, érzékeny bőrön (pl. hónaljborotválás után) akár gyulladást is okozhat az alumíniumsót tartalmazó izzadásgátló.

Megtévesztő illatok

A szintetikus illatanyagok (amelyek valójában keverékek) „jelenlétére” Európában a Parfum, Amerikában Fragrance megjelölés utal. Ezek a kémiai anyagok szinte minden kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumban, tisztálkodó szerben, tisztító- és mosószerben megtalálhatók. A bőrgyógyászok, allergológusok az egyik leggyakoribb kozmetikai allergénként tartják számon ezeket, amelyek nemcsak bőr-, hanem légzőszervi problémákat is provokálhatnak. Egyes kutatások már azt is valószínűsítik, hogy akár az autizmus, sclerosis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia kialakulásában is szerepük lehet. Arra a felismerésre is kutatások nyomán jutottak a tudósok, hogy a véráramba kerülve méreganyagként viselkednek. Ezért az EU 2003 óta megköveteli a termékben lévő illatanyagok feltüntetését, amennyiben koncentrációjuk meghaladja a minimálisnak tartott értéket az összetevők listáján.

Hogyan kerül a műanyag a kozmetikumokba?

Ugyancsak egészségre ártalmasak lehetnek a ftalátok. Ezek a lassan párolgó, nehezen lebomló szerves vegyületek megtalálhatók sok mindenben az italos flakonoktól, a műszálas ruhákon át, a műszaki cikkekig, egyes élelmiszerektől a kozmetikai termékekig vagy a gyerekjátékokig. Szinte nincs olyan területe az életünknek, ahol ne lennének jelen a felhasználásukkal készült termékek, holott a legelterjedtebb szennyező anyagoknak számítanak. A ftálsavak (az összetevők felsorolásában erre utal DEHP, BBP, DBP, DIBP jelölés) némelyik szépészeti és higiénés termékben (arckrémek, tusfürdők, parfümök, dezodorok) sőt rovarűző-készítményben, ám főleg az ezek tárolására szolgáló műanyag tégelyekben, tubusokban megtalálhatók. Ezekből idővel, vagy a szobahőmérsékletnél magasabb hő hatására kioldódhatnak, így a termékbe kerülnek, amelynek használatával káros anyagokat jutnak a bőrbe, majd pedig a szervezetbe. 

A kánikulában vagy közvetlen napsütés hatására (30 fok felett) ezek a káros anyagok gyorsabban szabadulnak fel. Mivel az emberi szervezetre veszélyesek, negatív irányba terelik a hormonrendszer működését, de az immun- és idegrendszert is megterhelik, valamint a legfőbb méregtelenítő szervünket, a vesénket is roncsolhatják.

Érdemes arra törekednünk, hogy minél kevesebb lehetőséget teremtsünk az említett veszélyes szerves vegyülettel való közvetlen találkozás(ok)ra. 

A bőrgyógyászok, kozmetológusok, kozmetikusok szerint a bőség zavarával küszködünk, már ami a kozmetikai ipar kínálatát illeti. A szakemberek szerint az lenne a kívánatos, ha e téren is tudatosabb vásárlókká válnánk, vagyis jóval kevesebb, ám minőségi kozmetikumot, tisztálkodó, testápoló, napvédő készítményt vásárolnánk és használnánk.