Báthory András
Báthory András és Boldizsár sírja
Somlyói Báthory András (IV. András) (Szilágysomlyó, 1563 – Csíkszentdomokos, 1599. október 31.) bíboros, később hét hónapig Erdély fejedelme; Báthory András szatmári kapitány és Majláth Margit fia. Báthory István lengyel király unokaöccse, testvére Báthory Boldizsár, unokatestvére Zsigmond fejedelem volt.
Emlékmű a gyilkosság helyén
Nagybátyja, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király krakkói udvarában nevelkedett. 1578 és 1581 között a pultówi jezsuitáknál tanult. Családja kívánságára egyházi pályára lépett, s már fiatalon, 1584-ben
varmiai segédpüspök lett. Viharos gyorsaságú egyházi előmenetelét
természetesen elsősorban nagybátyja, Báthory István befolyásának
köszönhette. 1583-ban és 1586-ban Rómában járt. 1583-ban apostoli protonorátius, 1584-ben bíboros lett.
1599. március 30-án Báthory Zsigmond
(annak ellenére, hogy András bátyját, Boldizsárt 5 évvel korábban
megölette) hazahívta Lengyelországból unokabátyját, és lemondott erdélyi fejedelmi címéről a javára, melyet az csak nagy vonakodások után fogadott el. A medgyesi országgyűlés 1599. március 29-én fejedelemmé választotta.
A papfejedelem nem nyerte el sem a Porta, sem a császár kegyeit, sőt az evangélikus szászok és a székelyek is ellene voltak, Székely Mózes udvarhelyi kapitány és a mellette harcolók kivételével. Mihály havasalföldi
vajda, kihasználva a fejedelemség éles belső ellentéteit, haddal támadt
Báthory Andrásra, s a hozzá csatlakozott székelyek
segítségével, akiket
Habsburg Rudolf több mint 100.000 arany fejében elpártolásra megvett, 1599. október 28-án a Szeben melletti Sellenberknél legyőzte őt.
A Lengyelországba Moldva felé menekülő Andrást Csíkszentdomokos határában egy székely, Balázs "Ördög" Mihály október 31-én kegyetlen módon meggyilkolta (baltával agyonverte). A gyilkosságot később Székely Mózes székely katonái megbosszulták.
Források
- Nagy Iván: Magyarország családai.
- Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. 2., bőv., jav. kiadás. Bp. 2006.
- Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007
Kommentáld!