Bazaltoszlopok, illetve oszlopos elválású lávák számtalan helyen előfordulnak a Földön. A lenyűgöző megjelenésű formák keletkezéséről több tudományos elmélet született, ám az oszlopok oldalainak számával és a méretüket befolyásoló tényezőkkel eddig alig foglalkoztak.

A Hegyestű vulkáni kúpját bányászat vágta ketté, ezáltal váltak láthatóvá a bazaltoszlopok.

Oszlopos elválású lávák szinte mindenhol előfordulnak, ahol vulkáni vagy magmás tevékenység zajlott. A legismertebbek természetesen a nagy kiterjedésű és szép, szabályos oszlopokat felvonultató helyek, mint például az észak-írországi Óriások útja (Giant’s Causeway) vagy az amerikai Ördögtorony (Devil’s Tower). Minden vulkáni területen, tehát minden kontinensen, sőt még a Marson is vannak bazaltoszlopok. Európában nem csak az aktív területeken, például Izlandon láthatunk látványos oszlopsorokat, hanem már rég kihunyt vulkánok környékén is. Magyarországon a legismertebb helyek a Szent György-hegy vaskos, magas, lekerekített oszlopai, a Hegyestű félbevágott vulkáni kúpja, a Bér melletti ritka, hajlott andezitoszlopok, illetve a szlovák-magyar határon fekvő Somoskői vár aljában ívelő vékony bazaltoszlopok. Ezek mellett még vagy két tucatnyi helyen láthatunk oszlopos elválású lávákat a Kárpát-medencében.

Bér mellett egy korabeli hasadékvulkán részeként jöttek létre a ritka, andezit összetételű oszlopok.

A lávák oszlopos elválásának magyarázatára több tudományos elképzelés született, sőt még a XVIII. századi neptunista-plutonista vitában is szerepet kapott. A még ma is elfogadott elmélet szerint a felszínre kerülő láva hűlés közben összehúzódik; amikor a láva folyékonysága az adott hőmérséklettartományban már nem tud lépést tartani az összehúzódásból eredő feszültséggel, a lávatest egy töréshálózat mentén oszlopokra válik szét. Ezek ideális esetben hatszögűek, ám gyakran megfigyelhetők öt-, hét-, sőt négy- és nyolcoldalú oszlopok is. A fenti elmélet elfogadását némileg nehezítette az, hogy szerzője ugyanaz a tudós volt, aki Münchhausen báró meglepő, de nehezen hihető kalandjainak is a leírója...

A Szent György-hegy országszerte híres, hatalmas, vaskos oszlopai egy lávatóban keletkeztek.

A legújabb kutatások az oszlopok méretét meghatározó tényezőket és az oszlopok oldalainak számát vizsgálták Franciaország, Izland és Magyarország ötven különböző helyén és többezer oszlopon végeztek méréseket. Az eredményekből kiderült, hogy az oszlopoknak csak a fele hatszögű, harmada ötszögű, és hatoda más sokszög keresztmetszetű. Így nem érvényes az az egyszerű nézet, hogy az oszlopok általában és átlagban hatszögűek, amit az újabb kutatások a töréshálózat viszonylag gyors kialakulásával és a láva egyenetlenségeivel magyaráznak.

Vékony bazaltoszlopok ívelnek egy egykori vulkán kürtőjében a Somoskői vár alatt. Maga a vár fala is rövidebb oszlopdarabokból épült.

Az oszlopok szélességét tekintve erősen változó a kép, a felkeresett helyeken 8 centiméter és 3,5 méter között minden élhosszúság megtalálható. A kutatások szerint egy oszlop karcsú vagy vaskos volta két okra vezethető vissza. Egyrészt függ a láva hűlési környezetétől: egy lávató, egy vulkáni kürtő és egy lávafolyás másképpen hűl és más lesz az oszlopok jellemző mérete. Másrészt függ a láva kémiai összetételétől: a folyékonyabb, bázisos lávák (bazalt) karcsúbb, a sűrűbb, savanyúbb lávák (andezit, fonolit) pedig vaskosabb oszlopokat alkotnak.

Űrfényképek segítségével a Marson is felfedezhetők oszlopos elválású lávák.
Fotó: NASA

Írta és fényképezte: Hetényi György, geofizikus