Új fajt hozott 2017 a Kis-Balatonra: megérkezett a folyók és csatornák újraszabályozója, a hód (Castor fiber).
Nagy Kornél, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre 2017. január 6-án találta a hódrágást egy, a Zala egykori medrének befagyott vizében álló fűz törzsén. Ez a faj jelenlétének első bizonyítéka a fokozottan védett területen. A hód 1998-ban jelent meg Zala megyében, először a Murán, majd a Kerkán és a Principális-csatornán, majd tovább terjedt a többi vízfolyásra, többek között a fentiekkel kapcsolatban álló Zala folyóra is.
Európa legnagyobb rágcsálója kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt, leveleket, hajtásokat, fakérget; a kemény farészt leginkább az október és március közötti, a vegetációs időszakon kívüli periódusban rágja. A rágás a folyamatosan növő metszőfogak koptatásához is elengedhetetlen.
Mint tájépítész, alulmarad kanadai rokonával szemben; a várak és gátrendszerek építése helyett üregeket váj a partfalakba, és kevésbé kiterjedt gátakat emel, tevékenységének leginkább a folyóparton van nyoma.
A hazai hódállomány a vadászat és a vizes élőhelyek területének csökkenése miatt a 19.sz. közepén kipusztult, újratelepítése a XX.század végén kezdődött, s azóta töretlenül hódít. Ausztriából természetes úton is érkeztek, Zala megyébe pedig feltehetően a Horvátországba telepített hódok jöttek át. Természetes ellenségei, a farkas és a hiúz, egyelőre nem elemei a kis-balatoni faunának, így terjedésének semmi sem szab gátat - írták a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai:
Fejes Éva ökoturisztikai referens és Lelkes András természetvédelmi őr.
A fotókat Szabó Kata készítette.
Kommentáld!