Az elkövetkező 3 évben Bécs és Pozsony közösen küzd a rovarok kipusztulása ellen. A City Nature néven futó EU-s projekt keretében nemcsak a rovarok eltűnésének következményeire hívják fel a figyelmet, de azt is megtanítják az embereknek, mit tehetnek a zümmögő városlakókért.

Mivel a városi környezet sok rovarfaj számára nem éppen ideális élőhely, Bécs és Pozsony közös projektbe fogott, hogy megállítsa kipusztulásukat. A City Nature néven futó kezdeményezés során azt is figyelemmel kísérik, miként boldogulnak a rovarokkal táplálkozó fajok, például a molnárfecskék vagy a denevérek, illetve milyen stratégiákkal lehet támogatni az ő túlélésüket. 

A három éven át tartó programot az Európai Unió 1,4 millió euróval támogatja, a teljes költségvetése 1,7 millió euró. A City Nature projekt keretében a két város a biológiai sokféleségről és annak megőrzéséről szóló programokat tart majd a lakói számára.  
2019. június 22-én a Biológiai Sokféleség Napja alkalmából a bécsi Mezőgazdasági Egyetem kísérleti telepén például az érdeklődők sok hasznos információt tudhatnak meg a rovarokról, a rétekről mint élőhelyükről és ezek rovarbarát karbantartásáról. Az elkötelezett rovarvédőket még kaszálni is megtanítják, az élővilág számára ez ugyanis sokkal előnyösebb formája a fűnyírásnak, mint például a motoros fűkasza. 

Aki sok méhet, pillangót szeretne látni a kertjében, az jobb ha lemond az angol gyepről és békén hagyja a fűszálak között előbukkanó százszorszépet, pitypangot vagy lóherét. Fontos a szakaszos fűnyírás is, így a rovaroknak mindig van tápláléka és búvóhelye. Szintén a rovarok javát szolgálja, ha a kertben mindig virágzik valami, és nincs mindenhol makulátlan rend. A permetezés és a műtrágyák használata természetesen tilos, a telt virágú fajták helyett – például orgona, margaréta, százszorszép – pedig érdemes szimpla virágú növényeket választani, mert ezekben sokkal több a pollen és a nektár.

Ilyen egy rovarbarát kert Bécsben

Mivel a rovarok legnagyobb ellenségei a monokultúrák, a vegyszerek és a klímaváltozás, a városlakók már azzal is jelentősen hozzájárulhatnak a fajok sokszínűségének megőrzéséhez, ha biológiai gazdálkodásból származó, szezonális élelmiszereket választanak és kevés húst fogyasztanak. 
A most induló projekt keretében néhány bécsi rétre is kiemelt figyelmet fordítanak – folyamatosan nyomon követik majd, hogy milyen növény- és rovarfajok veszik birtokba a fenti elvek szerint gondozott területeket. 
Mivel a rovarok számának csökkenése kihat a velük táplálkozó fajok egyedszámára is, a projekt figyelmet fordít a bécsi és a pozsonyi molnárfecskékre és denevérekre is. Felmérik, miben hasonlítanak az életkörülményeik, majd stratégiákat dolgoznak ki egyedszámuk fenntartására.

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya mind Európában, mind Észak-Amerikában jól láthatóan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámcsökkenésük jelentős élelmezési problémákat is felvet. Legyen március 10 a Beporzók Napja!

A beporzó rovarok védelmét tekintve a természetes élőhelyek helyreállítása, változatos méhlegelők kialakítása, valamint a növényvédő szerek használatának csökkentése hozhatna áttörést.

A beporzók kapcsán a hétköznapokban általában csak a háziméhek jutnak eszünkbe, ám fontos tudni, hogy a világon több mint 20 ezer, hazánk és a Kárpát-medence területén pedig mintegy 700 méhfaj fordul elő. A legtöbb virágos növény beporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. A háziméheknek emellett közvetlenül kimutatható gazdasági hasznuk is van, hiszen az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar a méz és méhviasz mellett virágport, méhpempőt, propoliszt és méhmérget is hasznosít.