„Az EU nem tartotta be azt az ígéretét, hogy zöldebbé teszi a közös mezőgazdasági politikát (CAP)” – ezt állapítja meg „Az EU mezőgazdasági reformja nem szolgálja a biológiai változatosságot” címmel a Science magazinban megjelent értekezés, melynek szerzői vezető európai tudósok, gyakorló természetvédelmi szakemberek, továbbá agrárpolitikával foglalkozó szakértők, közöttük Trees Robijns, a BirdLife európai uniós mezőgazdasági és bioenergiával kapcsolatos politikájának vezető szakértője.

Az EU költségvetésének közel 40%-át, nevezetesen 360 milliárd eurót, fordítják a mezőgazdaságra, ami az EU termőterületének 50%-át érinti. Tudósok és környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek már évek óta figyelmeztetik az EU intézményeit, hogy az intenzív mezőgazdasági eljárások miatt élőhelyek semmisülnek meg, megváltoznak az ökológiai rendszerek és nagy mértékben csökken a vadon élő egyedek száma, ami végső soron veszélyezteti az EU élelmiszerbiztonságát és a lakosok egészségét.

Válaszul a kritikára az EU bejelentette, hogy a környezet és a klíma változása meghatározó elem lesz a 2013 decemberében elfogadott új CAP-on belül. A probléma megoldása érdekében a gazdálkodóknak jutó közvetlen kifizetések 30%-át 3 „zöld” követelmény megvalósulásához kötötték: kiemelt ökológiai területek (EFA) létrehozása, állandó füves területek tartása, és minimum követelmények meghatározása a művelhető területeken termeszthető termények számát illetően, annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a monokultúrák kialakulását.

Ezzel szemben a Science magazinban megjelent tanulmány szerzői az átalakított CAP alapos értékelése után rámutatnak, hogy a terület zöldebbé tételét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos kivételek jelentős száma miatt az EU-s gazdák több mint 88%- mentességet kap, ami a mezőgazdasági földterület több mint 48%-át érinti. Az intézkedések olyan küszöböket jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy zöld címke alatt a mezőgazdasági gyakorlat egyre intenzívebbé váljon.

A BirdLife EU politikával foglalkozó vezetője, Ariel Brunner, így jellemezte a helyzetet: „Most már tudományos bizonyítékunk van arra, hogy az „új” szabályok majdnem olyan rosszak, mint a korábbiak és megdöbbentően alkalmatlanok a természet védelmére. Most mit tegyünk?” A BirdLife munkatársa hozzátette: ”Már csak abban reménykedhetünk, hogy Ciolos biztos és az utóda nem hagyja figyelmen kívül az új bizonyítékokat. A magunk részéről továbbra is fellépünk az új CAP módosítása érdekében és nemzeti szinten pedig azért, hogy a kormányok éljenek a mozgásterükkel a termőterületek ökológiai rendszerei megsemmisítésének megállítása érdekében.”

Faustine Defossez, az Európai Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Iroda (EEB) politikaformálással foglalkozó vezető munkatársa hozzátette: „Már korábban is tudtuk, hogy a közös mezőgazdasági politika árt a környezetnek, s most a tudósok is megerősítették ezt. Ennek ellenére néhány tagállam arra készül, hogy tovább rontsa a dolgokat azáltal, hogy zöld címkét ad a gazdálkodóknak, s ennek következtében „zöld kifizetéseket” eszközöl kukorica monokultúrára, növényvédő-szerek és műtrágya használatára olyan területeken, amelyeknek a biológiai változatosság védelme lenne a rendeltetése – ez igazán nevetséges helyzet.”

A tanulmányra reagálva Roger Harrabin környezetvédelmi jelentéstevő még kritikusabb cikket jelentetett meg a BBC-n, megállapítva: „Az, hogy a CAP reformja zöld, egy „kupac lósz.r”…”

A tagállamoknak augusztus 1-jéig kell tájékoztatniuk az Európai Bizottságot a terveikről.