Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park

(románul Parcul Național Cheile Bicazului-Hășmaș) egy romániai nemzeti park a Keleti-Kárpátokban.

Nagyobb része Hargita, kisebb része Neamț megyében található, Székelyföld egyetlen nemzeti parkja. Területe 657,5 km². A legnépszerűbb látnivalók a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, mindkettő megközelíthető a DN12C főúton Gyergyószentmiklós vagy Békás felől.

A nemzeti parkot 1990-ben létesítették Védettségét tekintve területét két részre lehet felosztani: a park 78%-a fokozottan védett terület, míg 22%-a védett terület.^[ Földrajzilag öt területre oszlik:

A Hagymás-hegység különböző geológiai, geomorfológiai, talajtani, valamint klimatikus tényezői lehetővé tették egy igen változatos növény- és állatvilág kialakulását a területen.^[

A védett park területén végzett kutatások eredményei alapján a parkban 1147 felsőbbrendű növényfaj található meg, melyből 29 hibrid és 99 alfaj. A nemzeti park területének legnagyobb részét lucfenyőerdők borítják, ennek ellenére a környéken megtalálhatóak az elegyes állományú erdők, szubalpesi legelők és kaszálók, valamint fajgazdag, ritka és bennszülött növényfajokkal borított mészkősziklák. A park endemikus növénnyel is rendelkezik, a békási csűdfűvel (Astragalus pseudopurpureus), mely csak itt található meg a világon. Továbbá számos ritka és védett növényfaj is megtalálható itt, úgymint a nehézszagú boróka (Juniperus sabina), a Zawadzki-mécsvirág (Silene zawadzkii), az erdei berkipimpó (Waldsteinia geoides Willd.), a henye boroszlán (Daphne cneorum), a közönséges tiszafa (Taxus baccata), a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus), a havasi gyopár (Leontopodium alpinum) vagy a vitézvér (Nigritella rubra)

Állatvilága is igen gazdag fajokban. A lepkék közül él itt Apolló-lepke (Parnassius apollo) és C-betűs lepke (Polygonia c-album); a hüllők és kétéltűek közül megtalálható a sárgahasú unka (Bombina variegata), a tavi béka (Rana ridibunda), az alpesi gőte (Triturus alpestris), a kárpáti gőte (Triturus montandoni), a tarajos gőte (Triturus cristatus), a foltos szalamandra (Salamandra salamandra), a barna varangy (Bufo bufo), a gyepi béka (Rana temporaria), az elevenszülő gyík (Lacerta vivipara), a keresztes vipera (Vipera berus) és a rézsikló (Coronella austriaca). A madarak közül képviselteti magát a hajnalmadár (Tichodroma muraria), a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus), a bajszos sármány (Emberiza cia), a holló (Corvus corax), a siketfajd (Tetrao urogallus), az uráli bagoly (Strix uralensis), a szirti sas (Aquila chrysaetos) és a nagy termetű emlősök közül itt is látható a gímszarvas (Cervus elaphus), a zerge (Rupicapra rupicapra), a barna medve (Ursus arctos) és a farkas (Canis lupus), de található itt eurázsiai hiúz (Lynx lynx) is.

A Hagymás-hegység (románul Munții Hășmaș) a Keleti-Kárpátok mészkő-szirt övezetének része. Hargita megye észak-keleti részén terül el. Határai északon a Kis-Beszterce völgye, keleten a Domuk- és a Péntek-patak völgye, délen a Jávárdi-patak, a Naskalat-patak és a Naskalat-hegység, nyugaton a Gyergyói-havasok. Legmagasabb pontja a Nagy-Hagymás (1792 m). Közepén helyezkedik el a Gyilkos-tó és a Békás-szoros.

Egyes-kő (1608 m)

Fontosabb hegyek északról délre: Hegyes (1502 m), Juharos (1351 m), Zsedán (1481 m), Vit-havas (1609 m), Fügés-tető (1479 m), Csurgó (1414 m), Kupás-Cohárd (1512 m), Oltár-kő (1154 m), Likas (1674 m), Nagy-Cohárd (1507 m), Kis-havas (1624 m), Gyilkos-kő (1378 m), Lóhavas sarka (1482 m), Ló-havas (1508 m), Fekete-Hagymás (1771 m), Csofronka (1607 m), Nagy-Teleki-csúcs (1698 m), Veres-kő (1589 m), Nagy-Hagymás (1792 m), Egyes-kő (1608 m), Öcsém-tető (1706 m), Terkő (1461 m).

A Hagymás-hegység éghajlata hegyvidéki mérsékelt kontinentális. Az átlagos évi hőmérséklet 8 °C és 9 °C között változik. A nyár átlagos hőmérséklete 18.5 °C. A legnagyobb hőmérséklet július 23. körül van, a legalacsonyabb január 27. körül. Az első fagy szeptember végén következik be, az utolsó május végén. A páratartalom decemberben éri el a maximumot, július 5. és augusztus 25. között a minimumot. A derűs napok gyakoriak az év minden szakában, a nap évi 1800 órát süt. A csapadékmennyiség a Gyilkos-tó környékén alacsonyabb, a nyugati oldalak csapadékosabbak a keletieknél. A felszínt átlagosan 86 napig takarja hóréteg, a fagyos napok száma pedig 163. A legnagyobb mért hőmérséklet 1929. július 7-én +35 °C, a legkisebb 1976. február 11-én -37 °C.