Természet: Bessenyei György (1746 - 1811)

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

Bessenyei György Bercelen született 1746-ban (vagy 1747-ben). Sokgyermekes birtokos nemesi család sarja. 1755-60-ban a sárospataki kollégiumban tanult, ezután apja - nem tudni pontosan, miért - kivette az iskolából. Noha van rá adat, hogy házitanító foglakozott vele, ő úgy mondja később, hogy „öt évig hevert”.

Tanulni voltaképp akkor kezdett, amikor 1765-ben két bátyja után ő is Bécsbe került Mária Terézia testőrségének magyar részlegébe. Nyelveket tanult, szenvedélyesen olvasott, megismerkedett a felvilágosodás eszméivel. 1769-ben szolgálati úton Itáliában járt. 1770-ben kezdett írni, 1772-től adta ki műveit. Közeli kapcsolatba került Kollár Ádámmal, Mária Terézia befolyásos tanácsadójával; Grass Frigyesnével, a királynő belső komornájával és bizalmasával; Beleznai Miklóssal, a magyar protestánsok vezetőjével. Az uralkodónő is figyelemmel kísérte sorsának alakulását, s hozzájárult, hogy az Ágis tragédiája neki szóló ajánlással jelenhessék meg. Kapcsolatot tartott íróbarátaival, Barcsay Ábrahámmal és Orczy Lőrinccel.

1773-ban kilépett a testőrségből és a hazai protestánsok udvari kapcsolataiban bízva őt teszik meg bécsi ügyvivőjüknek, s ebben a tisztségben lényegében az évtized végéig megmarad. 1778-ban szakít hitsorsosaival; tevékenységét ugyanis gyanakvással szemlélték, miután az iskolareform híveként szembefordult az egyházi autonómiához ragaszkodó Teleki Józseffel. Bessenyei a felekezeti érdekek helyett már az „egész nemzet” keretei között gondolkodott, s ezen az alapon egyezkedni is hajlandó volt Béccsel.

Akadémiai alapítási terve csődöt mondott, s hogy Bécsben maradhasson, 1779-ben áttért a katolikus vallásra. E lépését élete végéig súlyos hibának tartotta.

1780-ban Mária Terézia udvari könyvtárossá nevezte ki. 1781-ben a Der Mann ohne Vorurteil (Az előítéletek nélküli ember) című német nyelvű lapot szerkesztette.

A királynő halála után bizonytalanná vált helyzete. II. József 1782-ben megvonta évjáradékát, s így hazatért birtokára. Előbb szülőfalujában, majd Feketetótiban gazdálkodott.

1787-ben a családi perpatvarok elől Pusztakovácsiba (ma Bakonszeg) költözött. 1790-ben Bihar megye táblabírája lett. Megismerkedett Kazinczy Ferenccel. 1796-tól ismét írt. Amikor 1804-ben tudomására jutott, hogy munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi, letette a tollat, de gondoskodott műveinek fennmaradásáról. Kéziratait közvetlenül halála előtt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta.

1811. február 24-én Pusztakovácsiban halt meg.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

ELRAGADTATÁS

Örökkévalóság, kútfeje mindennek!
Láthatatlan lelke a nagy természetnek!
Kebeledbe miként formáltad világod?
Hol rejted s mutatod felső valóságod?
Ez az örök erő magába mozdulván,
Széjjelterjeszkedett a mindent alkotván.
Kebelébe tartja e nagy természetet,
Mellynek az ő lelke szabhatott csak rendet.
E világon körül elterjedett léte,
Semminek őrajta kívül nincs élete.
Egyedül egy kútfő, melly mindent nedvesít,
Szüntelen változtat, öl és elevenít.
Örökre megmarad benne nagy munkája,
Hol a természetnek egymást váltja faja.
Mi, emberek, mindég ezek közt forgódunk,
Mint gyertyák meggyúlunk, s akként ellobbanunk.
A világ lelkének miként van törvénye?
Emberi nemünknek hol állhat reménye?
Örökös nagy Isten! ki mindenütt terjedsz,
S tőlünk személyjedbe mégsem szemléltethetsz.
A benned teremtett természetbül szóllj ki,
Hadd legyen felőled mindennek egy hiti.
Miólta a széles dolgokba terjedtél,
Tőlünk attól fogva mindég kerestettél.
Vérit e nagy világ érted mennyit ontja!
Tetszésedet mégis nem határozhatja.
Micsoda egy ember, hogy megértsen téged?
S egészlen meglássa elterjedett lelked?
Ez a roppant világ nagy voltodat nézi,
De életét éned sokképpen intézi.
A teremtetésben csak egyforma létünk,
Hanem törvényinkkel ezerfélék lettünk.
Itt halandóságunk mindég téged keres,
Öli egymást, s a föld véritül még véres.
A természetet már érted sokszor dúlta,
Mégis magyarázni nagy voltod nem tudta.
A földnek négy része, melly fajával mozog,
Istenünkért más-más vallásokkal buzog.

Mózes, te jártál volt régen az Istennel,
Mért nem ismérkedtél hát meg minden néppel?
Honnan jött Mahomet elő egy világgal?
Ki harcra kiszállott a nagy igazsággal.
Rómára Kálvinus mi okbul támadott?
Mi az, amitül ő törvényeket adott?
Hol vagynak azok az híres pogány bölcsek,
Kik régen tartattak majd mint félistenek?
Az Istent nem tudták, hogy van világába,
Kit mindenkor osztunk egy valóságába.
Ez örök mindennek füst okoskodásunk,
Csendesen nézi, hogy különböz vallásunk.
Egy bölcs eszével csak csudálkozni tanul,
Mellyel a mélységbe még alább, alább hull.
Meg nem magyarázza, millyen nagy Istene,
Hogy széles világunk, mint ő, csak úgy hinne.
Az örök valóság ismérteti magát,
Ámbár elrejtette dicső valóságát.
Ennek akaratját, tudom, mondja ki-ki,
Noha kárhoztatja ezt amannak hiti.
Miként írja magát a világnak lelke,
Aztat tanulja meg egy gondoló elme.

E nagy természetet, Isten! kebeledbe
Rázd meg, s világosítsd az embert öledbe.
Egyeztesd meg lelkek örök törvényeden,
Ne vérezzék egymást dicső tetszéseden.
Igazságod fényjét ereszd ki lelkedbül,
Villámlással verj le mennydörgő egedbül.
Mutasd az embernek, hogy benne lakozol,
És a természetbe soha nem változol.
Nem tudják kezeket kebelekbe vinni,
Törvényed ott nekik nem lehet meghinni.
Eget, földet futnak éretted szüntelen,
A régi bölcseket hányják szükségtelen.
Szóllj, kelj fel lelkünkbe, örökös valóság!
Mutasd, hol s mint vagyon bennünk az igazság.
Ne engedd; hogy tovább a világ mérgével
Magát érted tépvén, bosszantson vérével.
Utáltassad velünk a gyilkosságokat,
Ne öljünk kedvedért több ártatlanokat.
Amint isméreted belénk helyheztetted,
Az igaz vallással tartson abban lelked.
Töröld el világunk undok tévelygésit,
Rontsd el sok törvénynek ostoba intésit,
Itt mászkálunk együtt a nagy kevélységgel,
Büszkélkedünk, noha kínlódunk inséggel.
Ez igaz, e' gonosz, e' bölcs, e' tudatlan,
Ez haljon meg, vétett; éljen ez ártatlan.
Így ítélünk mindég, romlással építvén
Valóságot; s nyugtot sohol nem lelhetvén.
Nem tud már a világ eszével mit tenni,
Mindent lehet adni, mindent lehet venni.
Mint tetszik, akképpen formálja törvényét,
Ki-ki csak magába éleszti reményét.
Verd meg világodat, véghetetlen Isten!
Ne legyen erőszak a nagy természeten.
Szüntelen pennával s fegyverrel harcolunk;
De nem tudjuk soha, miért vagdalkozunk.
Romlott emberi nem! nyugodjál magadban,
Ne dúld a világot hasztalanságodban.
Vezéreld életed józan törvényedbe,
Lásd meg, mi világit gondoló lelkedbe.
Szokásaink setét éjjelébe ne járj,
Minden költ törvénytül igazságot ne várj.
Józanodj végtére már tévelygésedbül,
Folytassad életed Istened- s lelkedbül.
Ne bámulj e világ részeg csudáira,
Ne hullasd könyvedet holtak hamvaira.
Járjad e föld színét csendesen elméddel,
S tanácskozzál titkon gondoló lelkeddel.ÁMEN

Kedves Zsuzsika köszönöm szépen a megemlékezést.
Üdv Erzsike

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu