Az aszály miatt a szokásosnál lényegesen kevesebb fiókát nevelnek a madarak a Körös-Maros Nemzeti Parkban, ahol számos madárfaj költése teljesen sikertelen lett az idén, tudatta Kotymán László természetvédelmi tájegységvezető.

A nemzeti park Kígyósi-puszta részterületén az év első hat hónapjában mindössze 150-160 milliméternyi csapadék hullott, ami körülbelül a fele a szokásosnak. Június elejére gyakorlatilag teljesen eltűntek a pusztai vízállások, a hónap közepére a Kígyósi-puszta több száz hektáros rétjei, legelői és zsombékosai teljesen kiszáradtak, a puszta augusztusi állapotnak megfelelő képet mutatott, mondta Kotymán László.

A szárazság miatt a térségben fészkelő vízi- és parti madarak hamar elhagyták a területet, nagy részüknél sikertelen lett a költés. Csupán a korán fészkelő fajoknál, például a tőkésrécéknél és bíbiceknél volt néhány sikeres költés. A tőkésrécék – amelyekre jellemző, hogy nagyon jól alkalmazkodnak – a csatornák közelébe húzódtak, ahol még volt víz, így tudták felnevelni fiókáikat. A később fészkelésbe kezdő piroslábú cankók és nagy godák eredménytelenül költöttek, ahogyan a böjti- és kanalasrécék fészekaljai is megsemmisültek. “Idén 10-20 százalékosnak mondható a költési eredményesség” – mondta a természetvédelmi tájegységvezető.

Először a vízimadarak hagyták el a pusztát, június elején a parti madarak is követték őket. A jellegzetes pusztai madarak közül már csak a gyepek felett vadászó ragadozók, vércsék, ölyvek, rétihéják, valamint a szalakóták és kis őrgébicsek maradtak, amelyeknek a táplálkozásában nem játszik olyan fontos szerepet a víz.  Bíbicet idén alig láttak a nemzeti park területén, de ennek az is lehet az oka, hogy a faj valahol máshol talált vizes területet a költésre, a bíbicre jellemző ugyanis, hogy bárhol képes költeni Európában.

Idén az átlagosnál eggyel kevesebb fiókát nevelnek a fehér gólyák is, amelyekből körülbelül 500 pár él a nemzeti park területén. A szakember szerint ennek több oka van. Egyrészt az idén a vonulásban lehetett valamilyen hátráltató tényező, mert más madarakhoz hasonlóan a gólyáknál is kettészakadt a mezőny.  Ha a tojásos illetve a kisfiókás időszakban többnapos hidegfrontok, esők, viharok vannak, akkor sok gólyatojás, vagy fióka elpusztulhat. Idén áprilisban volt nagyobb hóesés, május vége felé pedig betört a térségbe egy hidegfront. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy meglehetősen sok gólyafészekben egyáltalán nem nevelkedett fióka.

Ahol szerencsésen kikeltek az utódok, ott igen erősen jelentkezett a táplálékhiány. Az aszály miatt nagyon kevés vízfelület maradt, így a gólyák étlapjáról sok helyen hiányoztak a halak és a kétéltűek. “Idén a szokásos négyfiókás fészkek helyett a háromfiókásak vannak többségben. Négyfiókásból keveset, ötfiókásból pedig egyetlen egyet sem találtak a természetvédelmi őrök, sok fészekben csupán egyetlen fióka nevelkedik” – közölte Kotymán László.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint fokozódik a kánikula a következő napokban: többfelé 40 Celsius-fokig melegedhet a levegő, helyenként a leghidegebb órákban is 25 fok várható. A Békés megyei Békéssámsonban tegnap 1927-es hőmérsékleti maximum rekord dőlt meg, 40,1 Celsius-fokig melegedett a levegő.