A szerbiai Bačko Podunavlje területe hivatalosan megkapta a bioszféra-rezervátum minősítést az UNESCO Párizsban hozott döntése alapján. Ez egy újabb fontos alkotóelem a WWF által kezdeményezett, öt országon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum megalapításához.

Az UNESCO "Ember és bioszféra" program június 14-i párizsi gyűlésén hozott döntést a kiemelt jelentőségű terület sorsáról. A Bačko Podunavlje rezervátum a szerbiai Vajdaságban található, és az egyik leginkább érintetlen mocsár- és lápvidék a Duna mentén, ahol a szigetek és a homokos folyópartok egyaránt jellemzőek. Biológiai sokféleség szempontjából ez egy rendkívül értékes helyszín, és a Mura, a Dráva és a Duna alkotta leendő bioszféra-rezervátum egy újabb fontos, nemzetközi státuszt élvező védett területe.

"Hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy az UNESCO felismerte a Bačko Podunavlje rezervátum különleges értékeit - nyilatkozta Dusan Tanaskovic, az UNESCO szerb nagykövete. - Ezzel Szerbia második bioszféra-rezervátuma alakult meg, ami hozzájárul az ország természeti értékeinek megőrzéséhez." A döntés azért is bír nagy jelentőséggel, mert az UNESCO "Ember és bioszféra" programja nemcsak szavakkal támogatja a fenntartható fejlődést, hanem tettekkel is.

A Bačko Podunavlje gazdag kulturális örökséggel is rendelkezik, hiszen számtalan nemzet és kultúra találkozópontja ez a régió. A 176.635 hektár területet felölelő Bačko Podunavlje bioszféra-rezervátum öt települést, valamint négy tájvédelmi területet foglal magába. A világon immár 669 UNESCO bioszféra-rezervátum létezik, melyek a természeti értékek megőrzését és a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálják. "Az új szerb rezervátum része lesz a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának, melynek megalapításán Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország együttes erővel dolgozik. A közel egymillió hektáros terület három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna mentén terül el, és a kontinensen ritkaságszámba menő jellemzői miatt Európa Amazonasának is hívják.

Bačko Podunavlje bioszféra rezervátum Szerbia

A változatos folyóvízi környezet különleges ártéri élőhelyek és olyan védett állatfajok otthona, mint például a rétisas, a fekete gólya, a cigányréce, a vadmacska vagy a vidra" - mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Program vezetője. A WWF évek óta dolgozik az öt országot érintő bioszféra-rezervátum létrehozásán helyi partneri kapcsolatok kialakításával, határon átnyúló projektek fejlesztésével és a politikai támogatottság megszerzésével. "A bioszféra-rezervátum nevezésében a szerbiai regionális környezetvédelmi hivatal az elmúlt években szorosan együttműködött a WWF szerbiai kollégáival és más partnerekkel. A következő feladat a térség megfelelő kezelésének kialakítása a tájvédelmi területek vezetői, a régió természeti forrásait felhasználók, a helyi települések és közösségek együttműködésével" - nyilatkozta Duska Dimovic, a WWF Szerbia igazgatója.