Dr. Bornemissza György 2009-ben
Bornemissza György 1924-ben született Baján. Magyarországot 1950-ben
hagyta el, és Nyugat-Ausztráliában telepedett le, itt szarvasmarha
tenyésztéssel foglalkozott. A rengeteg marhatrágya azonban lebontatlanul
maradt a legelőkön. Ausztrália őshonos ganéjtúrói ugyanis az helyi
erszényesek kis mennyiségű, elég száraz trágyájának feldolgozására
alkalmasak. A nagy tömegű, pépes marhalepényekkel nem tudtak mit
kezdeni, így ezek elborították a legelőket, csökkentet a legelhető
területet – ráadásul vérszívó legyek is szaporodtak, amelyek a marhákat
gyötörték, így visszavetették az állatok gyarapodását és csökkentették a
tejtermelést.
Dr. Bornemissza György a ganéjtúrók
betelepítésében végzett munkájáért 2001-ben megkapta a Medal of the
Order of Australia kitüntetést
Bornemissza György 1955-ben a CSIRO (Commonwealth Scientific Research
Organization, Brit Nemzetközösség Tudományos Szervezete) szolgálatába
szegődött. Az ő ötlete volt, hogy a marhatrágya lebontását próbálják meg
olyan ganéjtúrókkal elvégeztetni, amelyek a Föld más részein alkalmasak
erre a feladatra. A fajokat ő maga válogatta ki, többek között
kilencévnyi afrikai kutatómunkája során. Vezetésével a CSIRO összesen
150 faj tenyésztésével próbálkozott, ezek közül 43 faj laboratóriumi
tenyésztése sikeres volt. A bogarakat 1965 és 1985 között folyamatosan
bocsátották szabadon a legelőkön, és a 43 fajból 23 meghonosodott.
Közülük ma már az afrikai eredetű gazella-trágyatúró (Onthophagus gazella)
a leggyakoribb. Ausztrália különféle éghajlatú területeire olyan fajok
kerültek, amelyek eredeti hazájukban is hasonló klíma alatt éltek –
Délkelet-Ausztráliának a hazánkéhoz némileg hasonló legelőin például a
nálunk is jól ismert szarvas trágyatúró (Onthophagus taurus) jól érzi magát.
Egy-egy területre betelepíteni más földrészek "lakóit" mindig
kockázatos, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy a betelepülők nem az
általunk célba vett táplálékot (pl. gyomnövényfajt, rovarkártevőt)
választják, hanem rákapnak az őshonos fajokra. A ganéjtúrók esetében
erről nincs szó, hiszen a patások trágyáját lebontó fajok soha nem
lesznek versenytársai az erszényesek ürülékére specializálódott
ganéjtúróknak.
Bornemissza György ajándékba küldött bogáranyaga gyorspostával érkezett Tasmániából
A ganéjtúrók áldásos hatását nem csak az állattenyésztők és állataik
élvezik. Korábban Ausztrália sok vidékén egy kávét is képtelenség volt
meginni a vendéglők teraszain a rengeteg vérszívó légy miatt – ma már
ennek semmi akadálya, hiszen a kellemetlen legyek száma 90 százalékkal
csökkent.
Bornemissza György 1983-ban nyugdíjba vonult, azóta Tasmániában él. A
bogarászattal azonban nem szakított: gazdag gyűjteményéből olyan
kiállításokat szervezett, amelyek a színek, formák, struktúrák
összefüggéseit is megvilágítják. E kiállításokhoz a Magyar
Természettudományi Múzeumból is kért hazai bogarakat, amelyekért mindig
bőkezűen kárpótolt minket válogatott ritkaságokkal, főleg
szarvasbogarakkal és cincérekkel.
Bornemissza György most, 2012 februárjában, 88 éves korában
hozzátartozói segítségével újabb ajándékot küldött gyűjteményéből. Ebben
olyan látványos fajok is szerepelnek, amelyekből a múzeumnak nem vagy
alig voltak példányai.
Írta: Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum), bogárfotók: Németh Tamás
Kommentáld!