Természet: BOKOR ELEMÉR - ZOOLÓGUS, BARLANGKUTATÓ ÉS AZ ABALIGATI-BARLANG

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


     BOKOR ELEMER

     

 

 

Bokor Elemér (Sátoraljaújhely1887január 19. – Budapest1928szeptember 1.) zoológus, barlangkutató.

 

Iskolai tanulmányait szülőhelyén végezte el, majd az első világháború alatt katona lett, főhadnagyként 1914-ben hadifogságba esett.

 

Hazatérte után beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára, 1924-ben szerzett doktori címet. 1925-től tanárként dolgozott a budapesti fő-reálgimnáziumban, oktatási területe a természetrajz és kémia volt.

 

Már egyetemi évei alatt a barlangkutatással foglalkozott, valamint tanulmányozta a bogarak életét. 1919-ben Ispánmező környékén fedezte fel és írta le a környékre jellemző barlangi bogárfajt, a Duvalius gömöriensist1921-ben 102 barlang ízeltlábú faunáját dolgozta fel.

 

Doktori disszertációja is az Abaligeti-barlanggal és annak állatvilágával foglalkozott, amit először 1922-ben mért fel részletesen. Ezt 1925-ben publikálta először. Ez volt az első részletes leírás a barlangról és annak élővilágáráról. A Kecske-lyuk (Miskolc)barlangban találta meg, majd 1926-ban írta le a Gebhardt Antalról elnevezettDuvalius gebhardti nevezetű vak bogárfajt, a vakfutrinkát.

 

Tudományos írásai a Rovartani Lapokban és az Entomologische Blätterben jelentek meg.

 

Alelnöke volt a Barlangkutató Társaságnak, elnöke a Rovartani Társaságnak. ANémet–Osztrák Barlangkutató Szövetség ezüst plakettel tüntette ki munkásságáért.

Életét a barlangkutatás és a föld alatt élő bogarak kutatásának szentelte, számos új faj leírása neki köszönhető. Bokor Elemér eredményes munkásságának határt szabott az a sajnálatos esemény, hogy fiatalon, 41 éves korában elhunyt.


 

Jelentősebb írásai


 

Emlékezete: Nevét a Mecsekben a Bokor pihenő őrzi.

 

 

 

ABALIGATI-BARLANG

11 hónapja Rádiné Zsuzsa 0 hozzászólás

Mecsek leghosszabb patakos barlangja. Kataszteri száma: 4120-1. A barlang és egy hektáros felszíni területe 1982 óta fokozottan védett természeti érték.

 


 

 

Elnevezései még: PaplikaAbaligeti-cseppkőbarlangA1Nagy PaplikaAkácos-víznyelő. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, kiépített főága körülbelül 466 méter hosszúságban a nagyközönség számára szakvezetés keretében látogatható.

 

..
..

Fekvése


Abaliget község mellett a Mecsek északnyugati részén található Bodó-hegy oldalában, triász időszaki anizusi szürke mészkőben. A bejárat tengerszint feletti magassága 219,5 méter. A Nyugati 2. számú oldalág végének befoglaló kőzete viszont ettől eltérően konglomerátum. Vízgyűjtő területének jelentős része a Jakab-hegyiantiklinális homokkövén helyezkedik el.

 

 

Története  


1768-ból származik az első adat a barlang bejárásáról, de már bizonyosan használták a helyiek korábban is, tárolásra vagy menedékhelynek az ellenségek ellen. Sokáig csak az előürege volt ismert, amelyet a falu első plébánosa Riedl Antal, házának felépültéig pincének használt, s ezért a helybéliek Paplikának keresztelték el. TudunkMattenheim József és társai 1768-as útjáról, amikor az addig ismeretlen belső barlangba, s egészen a végén lévő tóig jutottak.

 

Ezután megszaporodtak a barlang látogatói, többen írtak róla, kutatták. A befelé szélesedő "Pap likáról", az üde vizet adó barlangi patakról naplójában, valamint Icones Plantarum Hungariae rarorum című könyvében Kitaibel Pál is említést tett, aki 1799-ben baranyai útja során járt Abaligeten, bár a barlangba nem merészkedett. Kölesy Vince 1819-ben bejárta a barlang főágát és elsőként mérte fel. A barlangról részletes leírást, alaprajzot és hosszmetszetet készített. Munkáját a Tudományos Gyűjteményben jelentette meg 1820-ban. Kéziratát jelenleg a Pécsi Káptalan Levéltárában őrzik.

 

Az Abaligeti-barlang térképe

 

Feltárása 

 

A látogatás megkönnyítése érdekében a barlang szűk bejáratát és első szakaszát1833-ban tágították ki. A következő fontos esemény Chalupni János abaligeti plébános közreműködése: közadakozásból annyi pénzt gyűjtött össze, hogy 1884-ben hozzáfoghattak a barlang kiépítéséhez.

 

Ez újabb lökést adott a barlang megkutásának, feltérképezték, leírták állatfajait, a helyrajzi viszonyait. Bokor Elemér zoológus 1923 augusztusában - a mai napig helytálló pontossággal - ismét felmérte a rendszert, és a helyszínen végzett geológiai megfigyelései, valamint állattani feldolgozásai alapján doktori értekezést készített. (Ezzel egy időben elkészítette a barlang térképét is, mely napjainkban egy helybéli lakos tulajdonában található.)

 

A nyomtatásban is megjelent munkája a barlang egyik legjelentősebb, saját vizsgálatokon alapuló szakirodalma. A megismerés újabb fontos állomása 1954-benKevi László és Vass Béla expedíciója volt, akik bejutottak a 18 m magasan fekvő,cseppkövekben gazdag Nagy-terembe. Innen omladékok között vezet el az út abarlang végéhez, a Pokol torkába, majd a továbbjutást akadályozó kis tóhoz ésszifonhoz.

 

Ennek legyőzésére 1960-ban tettek kísérletet, de körülbelül 8 méter megtétele után az omlásveszély miatt a próbálkozás abbamaradt. Ezután a barlang kutatói inkább az oldalágakra fordították figyelmüket. Az újonnan feltárt nyugati oldalágakkal az Abaligeti-barlang teljes hosszúsága az akkori térképek szerint meghaladta a másfél kilométert.

 

Ezekben az időkben sikerült kapcsolatot találni a Török-pince és a II. számú oldalág közt. A fellelhető anyagokban beállt változás (a mészkőt konglomerátum váltja fel) adta a kutatóknak az ötletet, hogy vízfestéses módszerrel keressék az összeköttetést, amire három nap várakozás után fény is derült.

 

A második ilyen kapcsolat az Akácos-víznyelő, amely szintén a II. oldalággal állt kapcsolatban. Később ezen keresztül alakították ki a barlang második bejáratát. Az1977-ben elkészült egy új, pontosabb térkép, amely fényt derített a barlang valódi méreteire: a főág 447 méter, az I. számú nyugati oldalág 176 méter, a II. számú nyugati oldalág pedig 368 méter, vagyis a bejárható összhosszúsága 991 méter. A Szifon-tó mögötti részek kutatása a barlang ismeretlen része fölötti, a barlanggal kapcsolatban álló egyik jelentős víznyelő feltárása révén jelenleg is zajlik, a Pro Natura Karszt és Barlangkutató Egyesület jóvoltából.

 

Kiépítésére, a villanyvilágítás bevezetésére, beton járdák és lépcsők létesítésére 1957-ben került sor. A műszaki létesítmények teljes rekonstrukcióját pedig 2001-ben fejezték be.

 

Élővilága


Az Abaligeti-barlang élővilágának átfogó felmérését Gebhardt Antal pécsi természettudós végezte el, aki 1934-ben módszeres gyűjtőmunka eredményeként már 190 állatfajt írt le a barlangban, köztük bogarakatpókokat, aprófutonc féléket és a patak vizében egyedülálló vakbolharák fajokat (például a róla elnevezett Niphargus forelli gebhardti) és vakvíziászkákat.

 

A barlang jelentős téli denevérpihenőhely, a kutatók 19 barlangban telelő, vagy szaporodó denevérfajt figyeltek meg, melyek közül a nagy patkósdenevérek és kis patkósdenevérek a időnként kiépített szakaszokon is láthatók. Nagyobb testű emlősök közül a nagy pele nyomait rendszeresen látni a barlang belső részein, sőt nemrég egyvidra család is a barlangba költözött a szomszédos horgásztóból.

 

Napjainkban


Mára jól kiépített járat várja a látogatókat, számuk évi 80 ezerre tehető. Egészségügyi felhasználása is van, a légúti betegségben szenvedők gyógyító helye több évtized óta. 2000-ben gyógybarlanggá nyilvánították.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn3233_2105755_6287_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2790_2105754_1770_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2782_2105753_9133_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2811_2105752_9538_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2806_2105751_4416_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2680_2105750_1214_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2818_2105749_7176_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2778_2105748_8415_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn3100_2105747_1109_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu