greenfo/MTI

24 ország botanikus kerti szakemberei vesznek részt a kelet- és közép-európai botanikus kertek III. konferenciáján, ill. az Európai Botanikus Kerti Konzorcium soros értekezletén, Budapesten. Miként szolgálják a gyűjteményes kertek a társadalmat a természetvédelem és a kutatás, illetve a turizmus és a rekreáció kiemelkedő fontosságú intézményeiként.

Október 9-től 11-ig Budapesten találkoznak a közép-európai botanikus kertek vezető szakemberei a térség botanikus kertjeinek harmadik konferenciáján (EastCentGard III). A szakmai eszmecsere házigazdája a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ), helyszíne pedig a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Villányi úti campusa lesz.

A három napon át tartó szakmai rendezvény fő témái a természetvédelem, az oktatás és környezeti nevelés, a botanikus kertekkel kapcsolatos működési, fenntartási és stratégiai kérdések lesznek, valamint az, hogy ezek az intézmények miként tudják tudásközpontként is szolgálni a társadalmat. A fenti témakörökben csaknem harminc előadásra kerül sor észt, lengyel, osztrák, horvát, szlovén, bolgár, román, litván, brit, olasz, görög, orosz, ukrán valamint magyar botanikus kerti szakemberek jóvoltából. A konferencia résztvevői 24 különböző európai országból érkeznek.

Az október 9 hétfői megnyitót követően plenáris előadást tart többek között dr. Paul Smith, a Botanic Gardens Conservation International(BGCI), a világ legnagyobb nemzetközi botanikus kerti szervezetének főtitkára. A keddi program része egy kerekasztal beszélgetés is, amelyen Pawel Kojs a Lengyel Botanikus Kerti Hálózat elnöke, Kósa Géza, a MABOSZ elnöke, valamint dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója cserél eszmét a botanikus keretekkel kapcsolatos aktuális kérdésekről.

A konferencia kapcsolódó eseményeként október 6. és 8. között hazánkban tartja soros ülését az európai botanikus kertek közötti együttműködést segítő szakmai és koordinációs testület, a European Botanic Gardens Consortium is, amelybe minden EU tagország egy fő képviselőt delegál.

A legelső, mai értelemben vett botanikus kerteket mintegy ötszáz éve hozták létre Európában, számuk napjainkban mintegy 3400-ra tehető világszerte.

A természetvédelemben, a biológiai sokféleség megőrzésében, valamint az emberiség jólétét közvetlenül szolgáló, növényekkel kapcsolatos kutatásban éppúgy fontos szerepet töltenek be, mint az oktatásban, környezeti nevelésben, illetve a turizmusban és a rekreációban is. Emellett számos nagy múltú botanikus kert jelentős kulturális értékeknek is hordozója, és fontos része közös kulturális örökségünknek.

Magyarországon csaknem félszáz olyan botanikus kert és arborétum működik, amely tagja az 1992-ben életre hívott Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének. Mivel e gyűjteményes kertekben a hazai védett edényes növényfajok 70 százaléka megtalálható, a hazai botanikus kertek és arborétumok kimagasló arányban járulnak hozzá azon kötelezettségek teljesítéséhez, amelyeket Magyarország a Biológiai Sokféleség Egyezményben e téren vállalt. Természetvédelmi értékeikkel függ össze az a tény is, hogy a hazai gyűjteményes kertek 44 százaléka országos, további 36 százaléka pedig helyi természetvédelmi oltalom alatt áll.

A magyarországi arborétumok és botanikus kerek turisztikai, illetve rekreációs jelentőségét jól mutatja, hogy e kerteket évente több mint kétmillió látogató keresi fel. Magyarország kormánya az Új Széchenyi Terv keretében több mint 10 milliárd forintnyi támogatást biztosított a legfontosabb hazai botanikus kertek, arborétumok és történeti kertek rekonstrukciójára, fejlesztésére. Ennek nyomán nemcsak a több évtizedes elmaradások váltak behozhatóvá, hanem számos tekintetben a kor igényeihez igazodó jelentős előrelépések is megvalósulhattak. A támogatás nagyságrendjét mutatja, hogy a hazai gyűjteményes kertek összességében ezer hektárt meghaladó területének kétharmadát érintették a beruházások – írja közleményében a MABOSZ.