Bolyai Farkas
A marosvásárhelyi református kollégium
Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe,
őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutárakánt tartják számon
Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium
matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget
tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért.Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.
Bolyai Farkas nevét egyaránt jegyzi a matematikatörténet és a magyar
irodalomtörténet is. Tevékenysége azonban ennél sokkal szerteágazóbb
volt: foglalkozott fizikával, filozófiával, zeneelmélettel, erdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztéssel, borászattal, különböző műszaki problémák megoldásával, gyógyászati és gyógyszerészeti kérdésekkel.Az általa feltalált takarékos főző- és fűtőkemence a korabeli Erdélyben nagy népszerűségnek örvendett.
Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméleti oktatást lehetőség
szerint összekapcsolja a gyakorlattal. Hozzáállására jellemző, hogy
1811-ben örömmel vállalkozott az újonnan bevezetett mezőgazdasági és állatgyógyászati ismeretek tantárgy tanítására
1832-ben – Döbrentei Gábor ajánlása alapján – a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta, de nem a matematikai, hanem a természettudományi osztályban. A levelező tagság alapjául valószínűleg az 1830-ban megjelent magyar nyelvű Arithmetica eleje című könyve szolgált, más források szerint főleg szépirodalmi munkásságáért választották meg.
Feltehetőleg ennek hatására írta meg 1834-ben Marosszéki lakodalmi szertartások című néprajzi tanulmányát.1848 augusztusában vendégül látta Kreil Károlyt, a prágai csillagvizsgáló igazgatóját, adjunktusával együtt, akik földmágnesességi méréseket végeztek kertjében.
Kommentáld!