Bozsok
 |
Ez a szócikk Bozsokról szól. Hasonló címmel lásd még: Palotabozsok. |
Az egykori Batthyány-kastély kapuja
Bozsok (németül Poschendorf, horvátul Božok[3]) község Vas megyébenFekvése
Kőszegtől 9 km-re nyugatra, Rohonctól 5 km-re keletre, Szombathelytől 22 km-re északnyugatra a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak
mentén fekszik. Területének északnyugati részét a hegyeket borító erdő
alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, míg a délkeleti rész mezőgazdasági terület.
Története
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek. A kelták idején a község területe a közeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy római castrumot
sejtenek a történészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A
római korban innen vezették a vizet a tartományi székhelyre Savaria városába. Ennek a vízvezetéknek egy feltárt darabja ma Bucsu község határában megtekinhető.
A népvándorlás időszakából a község határában az Irtási dűlőben 1874-ben kiszántott hun aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a középkorban feltehetően aranyat mostak. A települést 1273-ban IV. László oklevelében "villa Bosuk" néven említik először.
A Sibrik-kastély légifotón
Már a 13. században Szent Vid várával együtt a Kőszegi család tulajdona volt. Később a Németújváriaké, majd 1405-től a Garaiaké, 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el. Visszafoglalása után a király hívének, Bornemissza Jánosnak adta, akitől azt hozományként ''Bagossy Mihály táblabíró szerezte meg.
A hagyomány szerint a mai Sibrik kastély Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt és így a birtokkal együtt az is a Bagossyaké lett. 1532-ben Kőszeg várának ostromakor a környező falvakkal együtt Bozsokot is elpusztították és az teljesen elnéptelenedett. Az elpusztított lakosság helyére német és horvát nyelvű népek települtek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként, a Sibrik kastélyt 1554-ben említik először írott forrásban. Helyén már korábban nemesi udvarház állott, 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá építették ki. 1616-ban a Batthyány család vásárolt birtokot a Bagossy családtól
a településen. A falu két kastélya közül a déli részen fekvő a
Batthyányiaké, az északi a Sibrikeké volt.
A Batthyány kastélyban 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett. 1708-ban itt volt Esterházy Antal kuruc generális főhadiszállása. 1813-ban még I. Ferenc császár is vendégeskedett benne.
Vályi András így ír a községről:"BOSOK. Buschendorf. Horvát, és
német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Batyáni Uraság, a’ kinek szép
kastéllya vagyon itten. Ebben tőlte életének utólsó 256esztendeit
özvegy Palatinusné Gróf Battyáni Lajosné Aszszony, született Kinszky
Gróf Aszszony. Igen gyönyörű a’ fekvése Rohontztól egy, Kőszegtöl két
órányira. Meglehetős termékeny földgyei vannak, réttyei jók, erdeje
tűzre, és épűletre elég, szõleje rész szerént a’ határban, rész szerént kivül, malmai szint úgy; Köszögön, és Rohonczon piatzozása, első Osztálybéli." [4]
Fényes Elek szerint "Bozsók, horvát falu, Vas vármegyében,
Kőszegtől délre 1 1/2 óra, 714 kath., 2 evang. lak. Kastély. Szép
szőlőhegy és erdő. F. u. a rohonczi uradalom és a Sibrik nemzetség." [5]
A falu a 19. század végére teljesen elmagyarosodott. 1910-ben 706 magyar lakosa volt, Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1984-ben a Sibrik-várban forgatták a Különös házasság című magyar filmet.
A Rohonccal szomszédos határátkelőhely 1991. június 2-án nyílt meg, mely 6-22 óra között üzemelt. A Schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a jelentősége megszűnt. Az átkelő érdekessége volt, hogy 1994-2001 között itt forgatták a Kisváros című sorozat egyes jeleneteit. A határátkelő megnyitásával egyetemben helyreállításra került a Bucsu községbe menő út, amelyet a határsáv korábban elzárt. 2009-ben felújították a Rohoncra menő utat.
Nevezetességei
- Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum, vagy középkori nemesi udvarház alapjain épült, évszázadokon át a család tulajdona, akik 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író vette meg, aki szépen rendbehozatta. Őt 1951-ben telepítették ki, ezután a megyei tanács üdülője volt. A kastély vendégei között sok híres ember is megfordult. Illyés Gyula, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Simon István, Devecseri Gábor költők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weöres Sándor itt írta "Bozsoki emlék" című, Devecseri Gábor pedig "Búcsú Bozsoktól" című versét. A kastély ma is üdülőként működik, 7 hektáros szép parkja védett.
- A Batthyány kastély
romokban áll, de falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak. Az
egykor négy saroktornyos, vizesárokkal övezett várkastély építési ideje
ismeretlen. Annyi tudható, hogy egykor szintén a Sibrik családé volt és a
Batthyányak 1616-ban zálogbirtokként szerezték meg, majd később a
tulajdonuk lett. Falai között számos neves vendg megfordult. Rákóczi
Ferenc 1698-ban innen keltezi Eszterházi Pál nádorhoz írt egyik levelét.
A Rákóczi-szabadságharc alatt előbb császári, majd kuruc főhadiszállás
volt. A 19. század elején gróf Althan Ferenc királyi főudvarmester
tulajdona volt. 1813-ban I. Ferenc császár és felesége is meglátogatta. A kastély 1832-ben gróf Althanné halála után vált lakatlanná és a pusztuló épület 1841-ben
villámcsapás következtében égett le. Romjai az állagvédelem hiányában
ma is egyre pusztulnak. A kastélyhoz tartozott cselédházak ma is állnak.
- A templom közelében álló toronyromokat kolostorromnak is tartják,
azonban a középkori toronyrom egy régi castellum északnyugati megmaradt
sarka. 1603-ban Sibrik Máté ősi kastélyaként említik a tornyot, 1616-ban már csak mint romot említik. Látogatható a Rákóczi utca 24. udvarán keresztül. Műemléki védelem alatt áll.
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, mai formájában 1630-ban épült. 1743-ban megújították, 1773-ban bővítették. Műemléki védelem alatt áll.
- A falu déli részén álló Szent József kápolna 1775-ben épült, műemléki védelem alatt áll.
- Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrait 1996-ban állították a régi elpusztult szobrok helyett.
- A Savariát ellátó római vízvezeték helyállított szakasza mintegy 1
méter mélységben. Csillámpalából és terrazzóból készült, nyersmész és
téglatörmelék összeégetésével készült idomokkal. Belseje mésztej
kiégetésével előállított mázzal van bevonva. A vezeték több kilométer
hosszú szakaszát régen a bozsokiak kiszedték és házépítésekhez
használták fel.
- A bozsoki borház a Rákóczi u 133. szám alatt található, 1819-ben épült egykori lakóházban működik. A bozsoki borkultúra tárgyai tekinthetők meg benne. Szüret idején vásárt rendeznek az udvarán.
- A község határában a Kőszegi-hegység legmagasabb pontján az Irottkőn 1913-ban
épített kilátó áll. A csúcs nevét a kilátótól mintegy 40 méterre
osztrák oldalon található szikla után kapta, melyen a CBE (Comes
Batthyány Esterházy) bevésett betűk olvashatók, utalva a terület egykori
birtokosára. A kilátóhoz vezető turistaút mentén tanösvény található.
- Sajátos természeti látnivalói a Széleskő, az Asztalkő és a
Kalapos-kő (587 m) nevű sziklaalakzatok, melyek magányosan állnak az
erdő borította hegygerincen.
Híres emberek
Források
Kommentáld!