A gleccserek további olvadását ebben az évszázadban csak egyetlen esetben lehetne feltartóztatni, ha azonnal leállítjuk az összes üvegházhatású gáz kibocsátását – erre jutottak a Brémai és az Innsbrucki Egyetem kutatói a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

A 2015 decemberében tartott párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, sőt ha lehet, a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A megállapodást aláíró országok célja továbbá, hogy a század végéig elérjék a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, csökkentve a klímaváltozáshoz kötődő kockázatokat. Az osztrák és a német kutatók azt vizsgálták tanulmányukban, hogy e célok betartása milyen hatással van a gleccserek egyre nagyobb mértékű olvadására.

"Az olvadó gleccserek nagy hatással vannak a tengerszint alakulására. Számításunkban figyelembe vettük a világ valamennyi gleccserét, kivéve az antarktiszi és a grönlandi jégmezőket és felszíni gleccsereket, és modelleztük azokat a legkülönfélébb klímaforgatókönyvekben" – közölte Georg Kaser, az Innssbrucki Egyetem klímakutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Számításaik szerint a gleccserek olvadására a következő 100 évben nincs nagy hatása annak, hogy a globális felmelegedés 2 vagy 1,5 Celsius-fokon belül marad. "A gleccserek jegének mintegy 36 százaléka az üvegházhatású gázkibocsátás ellenére is el fog olvadni. Ez azt jelenti, hogy a hegyekben ma létező gleccserjég több mint egyharmadát nem lehet megmenteni még a legambiciózusabb klímaintézkedésekkel sem" – magyarázta Ben Mazion, a Brémai Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Ha azonban távolabbra tekintünk, van jelentősége annak, hogy a 2 vagy a 1,5 Celsius-fokos szcenárió valósul meg. "A gleccserek lassan reagálnak a klímaváltozásra. Ha például meg akarjuk őrizni a jelenlegi gleccserjégtömeget, akkor az iparosodás előtti hőmérsékleti növekedést kellene elérnünk, ami lehetetlen. Az üvegházhatású gázkibocsátás a múltban már olyan változásokat idézett elő, amelyeket nem lehet leállítani. Ez azt is jelenti, hogy a mostani magatartásunknak hosszú távon van hatása a gleccserek alakulására" – tette hozzá Georg Kaser.

Hogy érzékelhetővé tegyék ezeket a hatásokat, a kutatók kiszámolták, hogy minden egy kilogramm szén-dioxid, amelyet ma kibocsátunk, 15 kilogramm gleccserjég elolvadását jelenti hosszú távon. Ha ezt a Németországban 2016-ban újonnan bejegyzett személygépkocsikra kivetítjük, akkor az azt jelenti, hogy egy kilogramm gleccserjeget veszítünk el egy középosztályú gépkocsi 500 méteres útján – közölték a kutatók.