Fővárosi Állat- és Növénykert
| Névváltozatok |
| Időszak |
Név |
| 1866–1873 |
Pesti Állatkert |
| 1873–1907 |
Budapesti Állatkert |
| 1907–1912 |
Székesfővárosi Állatkert |
| 1912–1948 |
Székesfővárosi Állat- és Növénykert
vagy
Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje |
| 1948–2001 |
Budapest Főváros Állat- és Növénykertje |
| 2001 óta |
Fővárosi Állat- és Növénykert |
|
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben, az Állatkerti körút 6-12. szám alatt található, területe 1986 óta természetvédelmi terület.
1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig,
az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen
intézménye volt.
Ma az ország egyik leglátogatottabb kulturális
közintézménye: évente 1-1,1 millió fő keresi fel.[2] A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás,
természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos
kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan
további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és
gazdagítása is.
Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866-1873); Budapesti Állatkert (1873-1907); Székesfővárosi Állatkert (1907-1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912-1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948-2001). A mindennapokban azonban mindvégig egyszerűen Állatkert volt.
Fekvése, területe
Az Állatkert déli harmadának légifotója
[3]
Az állatkert 10,7 hektárnyi[4] területe a Városliget északnyugati végében fekszik. Északnyugatról és északról a Nyugati pályaudvart a Rákosrendezővel,
illetve a városligeti vasúti leágazással összekötő vasúti pálya,
északkeletről a Varannó utca, keletről az Állatkerti körút, délkeletről
az Állatkerti út, délnyugatról pedig a Dózsa György út határolja.
Közvetlen szomszédságában található a Vidám Park, a Fővárosi Nagycirkusz, a Gundel étterem és a Bagolyvár étterem, valamint a Szépművészeti Múzeum.
A jelenlegi területet határoló utak közül az alapításkor egyedül csak
az 1942-ben épített vasútvonal létezett, az összes többit már az
állatkert alapítása után, nagyrészt a kert területének rovására
alakították ki.
Az állatkertből hasítottak ki területet a Vidám Park egy részéhez,[5] de a Fővárosi Nagycirkusz és a két szomszédos étterem területe is egykor az állatkerthez tartozott. A Széchenyi gyógyfürdő
helyét eredetileg a kert későbbi bővítéséhez foglalták le.
A
területcsonkítások következtében az eredeti, mintegy 18 hektáros
területből 1912-re már csak 11 hektárnyi maradt meg. Az 1950-es években
további területvesztést jelentett a Dózsa György út szélesítése, mivel a
Dózsa György úti kerítést teljes hosszában három méterrel beljebb
hozták.
Az állatkert jelenlegi területe természetes állapotában ártéri ligeterdő, bokorfüzes, illetve láprét lehetett, melynek arculatát a Duna és mellékvizei formálták. Erre utal az is, hogy a ligeterdei növénytárulásokra jellemző lágyszárú fajok, például a hóvirág, a gyöngyvirág és a ligeti csillagvirág ma is kiválóan érzik magukat a kertben.
Az elsősorban legelőként használt terület az Árpád-korban előbb a Becsi család birtokának része volt, majd a tatárjárást követően a Margit-szigeti domonkos apácák tulajdonába került. Végül – hosszas pereskedés után – Pest város lett a terület birtokosa. Ekkorra azonban a vidék elmocsarasodott, illetve futóhomok uralta a tájat.
A ma jellemző ligetes jelleg kialakítása 1755-ben kezdődött meg fűzfák szervezett ültetésével. 1785-ben akácfák telepítésével igyekeztek megkötni a futóhomokot, majd az 1790-es évek derekán eperfákat is ültettek, a Valero Selyemgyár ellátásához. További fásítások történtek 1799-től Witsch Rudolf, majd 1818-tól Nebbien Henrik irányításával.
Az 1840-es években faiskola működött a területen, amely egészen az Állatkert létesítésének kezdetéig fennállt.[6]
Története
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én
nyitotta meg kapuit. A ma is létező újkori állatkertek között csupán 25
akad, amely a budapestinél régebbi alapítású.
A világon ma is működő
többi állatkertet, melyek száma ezernél is többre tehető, már később
nyitották meg.
Hilbert Rezső 67 éves korában, 1929
januárjában vonult nyugdíjba, ezért
a főváros pályázatot írt ki az
állatkert vezetésére, amelyet az akkor 46 éves Nádler Herbert nyert meg.
Nádler hozzáfogott az állatkert átszervezéséhez, sorra felújították az
állatházakat, az állatok biológiai igényeinek megfelelő teret
biztosítottak számukra.
Ő vezette be a gímszarvasoknál a róla elnevezett
kerítésformát, amely megakadályozza, hogy üzekedéskor a bika a tehénben
agancsával kárt tegyen.
Kiépítettek egy Afrika-társaskifutót az antilopok és a zebrák számára.
Átépítették az akváriumot, és 1936-ra
befejezték a majomházat, amely akkoriban rendkívül korszerűnek
számított. Eközben sok állat szaporodott: oroszlánok, tigrisek,
rénszarvasok, valamint több állatot is vásároltak, például japán óriásszalamandrát, csimpánzt, és hosszú idő után két zsiráfot.
Nilgau antilop bika
Az újjáépített Sarkvidéki panoráma
A 2011-ben átadott India-ház
Kommentáld!