Néptánc és nótaszó, óriás székely zászló, székely ruhás leányok és legények, 25 ezer töltelékes káposzta és az Igazi Csíki Sör ízvilága fogadja mindazokat, akik május 1-3. között a budapesti Millenáris Parkban látogatnak ki. Minden bizonnyal a magyar fővárosi majálisok húzó rendezvényének egyike idén az első alkalommal megszervezett Székely Fesztivál.

A szervező Székely Szeretetszolgálat Alapítvány azzal a céllal álmodta meg a fesztivált, hogy az anyaországban élők számára sikerüljön bemutatni a mai Székelyföldet, minden értékével együtt.

Nem csalódhatunk, a három nap alatt a kilátogatók megcsodálhatják a székelyek kultúráját és gasztronómiáját, énekelhetnek és táncolhatnak velük, megkóstolhatják kézműves ételeiket és italaikat, de ami talán a legfontosabb, megismerhetik a székely asszony talpraesettségét, a székely embert virtusát, leleményességét, a furfangos észjárásával együtt csak szóba kell elegyedni néhánnyal.

A rendezvény első napján, pénteken a megnyitó keretében egy igazi székely szimbólum talált táptalajra a Millenáris udvarban, hiszen hargitai fenyő csemete ültetésre került sor. Majd felcsendült a csíksomlyói déli harangszó is. Ezt követően a megnyitó keretén belül a rendezvény védnökei köszöntötték az egybegyűlt népes közönséget.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntő beszédében egy lehetőségnek nevezte a Székely Fesztivált. Elmondta: „Örvendek annak, hogy ezzel a szemlével újból lebonthattuk a határokat, hiszen mi közös Székelyföldben, közös székelyföldi jövőképben gondolkodunk. Lebonthattuk a távolságot is, mert bár igaz, hogy Ojtoz 777 km-re van Budapesttől, mégis itthon érezzük magunkat a fővárosban. Szándékosan nem csak egy néprajzi értékekben gazdag, archaikumokat őrző Székelyföldet kívántunk az érdeklődő közönség szeme elé varázsolni, hanem meg akarjuk jeleníteni a jövő Székelyföldjét is.

A kiállított anyag egy tükör. Elsősorban bennünket szembesít a még meglevő értékeinkkel. Arra, hogy büszkék lehetünk aranykezű kézműveseinkre, évszázadokon át megmaradt népszokásainkra, egyszerű, de tájegységenkénti jellegzetességekkel bíró népviseletünkre, táncainkra, népi építészetünkre, hagyományos ételeinkre, szakrális építészeti emlékeinkre. Hiszem, hogy ez a találkozó, ez a vásár eléri kettős célját. Minket, székelyeket megerősít, az anyaországiakat pedig arra ösztönzi, hogy gyakrabban jöjjenek Székelyföldre.”

Székelyföld hírnökei itt vannak Budapesten! – fogalmazott köszöntő beszédében Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, aki örömének adott hangot, hogy a hat éve elkezdett Székely termék mozgalom odáig jutott, hogy most már Székely Fesztivált tartanak Budapesten. A megnyitó előtt elültetett székelyföldi, hargitai fenyő kapcsán rámutatott annak a szimbolikus jelentőségére, hogy a magyar fővárosban székelyföldi fenyőfát ültettek.

„Remélem, hogy a budapestiek úgy fogják tudni ápolni a székelyek által elültetett fenyőt, hogy majd az unokáink, a fenyő hajtásaiból beerdősíthetik azokat a területeket, amelyek egykor Magyarország részét képezték” – mondta Barti Tihamér. Az alelnök reméli, hogy a közeljövőben Hargita megyében is fognak tudni szervezni olyan találkozót, amelyen részt tud venni Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter, a Székely Fesztivál fővédnöke is, és egyéb gazdasági szereplőkkel tudják erősíteni az együttműködést.

A rendezvényen Hargita megye képviseletében jelen volt továbbá Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Szabó Barna megyemenedzser és Salamon Zoltán, megyei tanácsos, a nemzetközi szakbizottság elnöke is.

A rendezvény fővédnöke Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter szerint a rendezvény elsősorban azon Magyarországon élőknek szól, akik még nem jártak Erdélyben, Székelyföldön. Köszöntőjében elmondta, hogy szeretné, ha a nemzet fővárosában kapnának egy olyan ízelítőt, melynek köszönhetően a fesztivált követően késztetést éreznének ellátogatni Székelyföldre. „Az a célunk, hogy a Székelyföld megmutassa magát Budapestnek. Szükségünk van arra, hogy a szállak újjáépüljenek minden vonalon. Hiszem, hogy nemcsak a kultúra, a művészet, az oktatás kapcsol össze bennünket, hanem nagyon fontosak a gazdasági csatornák is. Magyarországnak, a magyar közösségnek szüksége van arra a gazdasági vérkeringésre, amelyben a Székelyföldet is be kell kapcsolni. Azok a vállalkozók, akik ma itt vannak, olyanok, akik tőlünk 800 km-re hoznak létre értéket, állítanak elő gazdasági produktumot. Nekünk szükségünk van arra, hogy az a magyar vállalkozás, amely ott létrehoz egy terméket, szolgáltatást az itt is megtudjon jeleni, találjon olyan kapcsolódási pontot, amelyen keresztül mi is működni tudunk és ők maguk is erősödni tudnak…. Azt remélem ettől a három naptól, hogy nemcsak a kikapcsolódás, a rácsodálkozás három napja lesz, hanem olyan alkalom is, amikor majd magyar vállalkozók tudnak székely vállalkozók tenyerébe csapni.”

A fesztiválon a kárpátaljai magyarok megsegítésére indítottak gyűjtést, elkészítették a magyarság összetartozásának térképét, amelyet elsőként a védnökök dedikáltak, majd az eseményen jelen levő Láng Zsolt II. kerületi polgármester és Péter Ferenc, Szováta város polgármestere is. A térképre a helyszínen lehet licitálni.

Pénteken a nap további részében Hargita megye szolgáltatta a programokat. A Székely Fesztivál remek lehetőséget biztosított a Székely termékeknek és a termelőknek a bemutatkozásra, ugyanakkor a nap folyamán több ízben láthatták a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest, különböző tájegységek táncait mutatva be az érdeklődőknek. A nap kiemelt vendége volt Sóvidék, majd a Székely Legendárium Likaskő című rajzfilmjét is bemutatták. A rendezvényről nem hiányozhatott az Igazi Csíki Sör és az Erdélyi Pálinka Lovagrend sem. Emellett bemutatkozott a Székely Könyvtár, a Székely konyha, fotókiállítás nyílt a Hargita megyei településekről, és nagy érdeklődés övezte a mesterség bemutatókat is.

Szombaton Háromszékre invitálják a látogatókat. Lesz virtuális séta, tematikus és turisztikai – többek között a borvizeket, népszokások, népi hagyományok, valamint Háromszék épített, természeti kincseit és értékeit bemutató – kiállításokkal is várják az érdeklődőket. Műsort ad a Cimborák Bábszínház, a programok között borvízkóstolás, fafaragás és pásztorfurulya-készítés is szerepel. Emellett népi játékok, népzenei előadások, könyvbemutatók, bábszínház is színesítik a programkínálatot. A talpalávalót háromszéki muzsikusok húzzák, a táncos produkciót pedig a Perkő Néptáncegyüttes szolgáltatja.

Harmadik nap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoznak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat.

Három napon át több száz székelyföldi kiállító termékéből mazsolázhatnak az érdeklődő, vagy csak kíváncsiskodó budapestiek, hiszen a háromszéki, a csíki, az aranyosszéki, az udvarhelyszéki és a marosszéki székelyek rengeteg programmal készültek. De főként tánccal, mókával és jókedvvel.

Az első napi több mint 10 ezer látogatója bizonyítja, hogy a Székely Fesztivál ideális programlehetőség a hétvégére a család apraja és nagyja részére. Sokan a helyi finom ízeket keresték, érdeklődtek a székelyföldi programlehetőségekről, turisztikai ajánlatokról, gyógyfürdőzési lehetőségekről. Azok, akik már megfordultak Székelyföldön szívesen meséltek a gondos vendégszeretetről, a természeti csodákról, míg mások számára a fesztivál keltette fel az érdeklődést egy közeljövői látogatásra.

Közlemény