A dinoszauruszok korában élt, Magyarosuchus fitosinak keresztelt őshüllőt egy teljesen új fajként regisztrálták, és hamarosan a Magyar Természettudományi Múzeumban is kiállítják. A jura korban élt krokodil leletanyagának részletes, tudományos feldolgozása 2017-ben történt meg, és nem várt eredményeket hozott.
A Gerecsében megtalált őskrokodil maradványa
A mintegy ötméteres állat valószínűleg csak a Kárpát-medencében volt őshonos, és csak úgy, mint a többi krokodil, a szárazföldön és a tengervízben egyaránt élt.
A jura korban élt őskrokodil maradványaira még 1996 nyarának végén bukkantak a gerecsei Pisznice-hegy egy fél évszázada elhagyott kőfejtőjében: fogak és csontok kerültek elő a vörös mészkőrétegből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után. Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben történt meg a leletanyag részletes, tudományos feldolgozása.
A páratlan leletet egy új tudományos fajnév is megilleti. A krokodil a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után.
A ragadozó a krokodilok Thalattosuchia csoportjához tartozott, amelyek a faj fejlődéstörténete során először alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz. A maradványokon végzett vizsgálatokból azonban kiderült, hogy a gerecsei krokodil különbözik minden eddig ismert formától. Korábban Angliában vagy Németországban kerültek elő ebből a korból való krokodilmaradványok, de miután ezekkel összehasonlították a gerecsei fosszíliát, több anatómiai és morfológiai eltérést is találtak az őslénykutatók, a páncélzatban, illetve az állkapocs és a fogak esetében is.
A szakértők szerint a gerecsei maradvány egy fontos láncszemnek tekinthető a tengeri krokodilok fejlődéstörténetében, hiszen magán hordozza szárazföldi őseinek jegyeit, de olyan anatómiai elemekkel is rendelkezik, amelyek egyértelműen már egy nyílt vízi tengeri krokodilra utalnak. Ez a ragadozó tengeri életmódja ellenére jó eséllyel képes volt kimenni a szárazföldre is.
Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományos Múzeum főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy ezek a leletek kincseket érnek, mert egy tárgyiasult adatbázisként a tudásunk alapjait szolgálják, újabb és újabb információkat nyújtanak nekünk a letűnt, ember előtti korokról.
Kommentáld!