Buziásfürdő
A buziási római katolikus templom
A buziási ortodox templom
Buziásfürdő, 1905-ig Buziás (románul Buziaș, németül Busiasch) város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.
Nevének eredete
Neve az ómagyar buzjás ('bodzás') szóból való. Első említése: Buzus (1369). A 16. századi defterekben Bazyaš, az 1723–25-ös összeírásban Busiesch néven szerepel. Nevéhez az utótagot 1905-ben a község kérésére illesztették.
Története
A török hódoltság végén szerbek és románok lakták. 1782-től németek települtek be. 1807-ben uradalmi központ lett. Ezután előbb 50-60 Pozsony vármegyei magyar és Árva vármegyei szlovák családot költöztettek be, majd 1825-ben ugyanannyi német családot Krassó vármegyéből.
1811-ben kezdték kiépíteni fürdőtelepét. 1839-ben nyilvánították hivatalosan is gyógyfürdőnek. 1845-től gyógyszertár is működött benne.[2] 1849 után Ormós Zsigmond háza lett a Temes megyei magyar hazafiak találkozóhelye.
1876-ban a vasúttal kapott új lendületet a fürdőélet. A telepet 1903-ban
Muschong Jakab vásárolta meg, aki próbafúrásokat rendelt el. Még
ugyanazon évben egy 103 méter mély furatból 35 méter magas vízoszlop
lövellt föl. Ennek sós-szénsavas vize alkalmas volt a gyomorbaj és a
köszvény gyógyítására, ezért hamar ellepték a betegek és Szent Antal csodakútjának (vagy Szent Antal-gejzírnek) nevezték el. Eköré Muschong csónakázótavat létesített. 1907-ig további tizenegy kutat fúratott. 1910
körül a fürdőtelep a tavon kívül egy százholdas díszparkból,
szállodákból, ivócsarnokokból, gyógyfürdőkből, fedett sétányokból és
teniszpályákból állt. A vasútállomásról kisvasút („Etelka”) vitt a park
közepéig. 1909-ben Muschong Phönix víz néven palackozni kezdte az egyik kút vizét, amelyből exportált is.
Hrabovszky Júlia
így emlékezett a századelő buziási fürdőéletére: „Semmi vidék. Egy jól
ápolt óriási park a lapályon, melyben a szállodák, fürdőházak, villák
stb. elszórva fekszenek. Hol volt itt az a kozmopolita élénk élet, ami a
pompás herkulesfürdői magas hegyektől övezett szűk völgyben folyt?
Buziás tipikus magyar fürdőhely volt. Fürdőközönsége zömét a megyéje,
Temes megye szolgáltatta. Temesvártól vonaton alig félórányira
vasárnaponként kedvenc kirándulóhelye a temesváriaknak.”[3]
Jelentős volt bortermelése és méhészete. 1873-ban itt alakult meg a Délmagyarországi Méhészegylet. A 19. század második felében görög katolikus esperesség központja volt, majd 1899-ben Zsebelyről ide helyezték az ortodox esperesi székhelyet is. 1898 szeptemberében Ferenc József és Ferenc Ferdinánd parancsnoksága alatt itt tartották a Monarchia nagy nyári hadgyakorlatát. A 20. század elején két takarékpénztára, 1884 és 1913 között nyomdája működött. Temes vármegye egyik járásának székhelye volt.
1956-ban kapott városi rangot. Az 1960-as években ipari üzemek létesültek, tömbházas negyedek épültek. 1988-ban földrengés epicentruma volt.
Látnivalók
- Gyógyfürdőiben és mofettáiban szív- és érrendszeri (szívszanatórium), idegrendszeri és emésztőrendszeri betegségeket kezelnek.
- 1857 után létesített, nagyrészt az 1870-es években
elkészült húsz hektáros védett park ritka fafajokkal, oszlopsorokkal és
a fürdőtelep romantikus épületeivel. Ezek közül a nagyszálló 1853-ban, a gyógyszalon 1856-ban, a színházépület 1872-ban, a tanuszoda 1874-ben épült.
- A régi ortodox templom 1842-ben, a római katolikus templom 1873-ban épült.
Gazdasága
Természetes szénsavtartalmú ásványvizét Buziaș néven hozzák forgalomba.[4]
Híres emberek
Kommentáld!