Cák
Cák látképe Kőszegszerdahely felől
Cák főutcája a templommal
Cák község Vas megyében, a Kőszegi kistérségben. (németül Zackenbach, horvátul Caka).
FekvéseA Kőszeghegyalján elhelyezkedő falu Szombathelytől 25 km-re északnyugatra, Kőszegtől 6 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység keleti lábánál található. Csak közúton közelíthető meg a Kőszeg - Bozsok - Rohonc útról a községnél letérve.
Története
A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.
A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13. – 14. században a Németújváriak birtoka. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond
Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás
király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a
birtokosai. 1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. Leégett sok ház, és három egész telkes jobbágy maga is lángok martaléka lett.[3]
A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század
második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. A lakosság ekkor a
gyümölcstermesztésre állt át, melyek közül a legjelentősebb a
gesztenyetermesztés volt. A falu északi részén kőbánya működött, illetve
fakitermelés jelentett még megélhetést.
Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes
falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája,
lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek
szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős,
eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli." [4]
Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg." [5]
Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és
291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a
XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a
földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu
erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz
tartozott." [6]
1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult TSZ Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a környező 5 faluban: Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok területén a gazdálkodást.
1950-ben felső iskola épült. 1960-tól körzeti orvos van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén megszűnik az alsó tagozatosra szűkült iskola és Kőszegszerdahelyre költözik. A 1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.[3]
A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el és a másfél napos esőt követően 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.[7]
Nevezetességei
Szent Péter és Pál római katolikus templom 1697-ben már Kőszegszerdahely filiája és ekkor már van egy leromlott temploma. Az egyházi birtokait az uradalom foglalta el. 1733-ban arról értesülünk, hogy a régi Szent Péter és Pál templomból már csak egy torony áll. 1757-ben még romladozó régi tornya látszik, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.[3]
1894. őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Szent Péter és Pálnak titulált katolikus templomot, amelynek tervezője Ludwig Schöne bécsi építész. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A
templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János,
Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard
Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A
mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az
egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig
özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..."
Cáki pincesor
Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18. – 19. századi
talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett
épületeket kezdetben bor, majd később gyümölcs tárolására használták.
Kommentáld!