Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület
A Cégénydányádi park a 19. század-ban épült, a reformkor idején, angol minta szerinti tájképi kertként, a Szamost kísérő puha és keményfa állományú ligeterdők helyén, részben megőrizve az eredeti faállományt.
A Szamos mellett elterülő parkot a környék ősi birtokosai, az egymással rokon Kende és Kölcsey családok alakították ki a két egymás mellett fekvő és később összeépült településen, Czégényen és Dányádon.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkságon, Cégénydányád-on található a Szamos mellett.
Jellege
Angol mintára a XIX. században épült tájképi kert.
A kastély története
A kúriát Kende Zsigmond építtette 1833-ban, klasszicista stílusban, a Szamos folyó partjára.
A földszintes épület impozáns, különleges homlokzatkialakítással készült.
A homlokzatot Kölcsey Ferenc ide írt verssorai ékesítik:
-
- "Alkota munkáskéz engem; s a szőke Szamosnak
- partjain a költő lát vala s zenge felém:
- Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben
- gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát"
A kastély különlegessége fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka.
Az épületben jelenleg gyermekotthon működik.
A park története
Az egykor 100 holdas parkot még Kende Zsigmond alapította a Szamos
folyó melletti ligeterdők (tölgy, bükk, szil, nyár) faállományának
felhasználásával, a kor divatját követve angol minta alapján.
Bár a sok hányattatásnak kitett park faállománya az elmúlt időszakok
viszontagságai miatt eléggé megcsappant, de a park azért még megmaradt
faritkaságai miatt ma is sok élményt kínál az idelátogatóknak.
A parkba belépve, mindjárt a kastély előtti előkertben csodálatos vérbükkök (Fagus) bordós lombkoronája fogadja az ide érkezőt.
Azonban az igazi különlegesség a kastély mögötti tisztáson található:
Egy közel 160 éves, 25 méter magas, hatalmas lombkoronájú juharlevelű
platán (Platanus hybrida) uralja a tisztás közepét.
A közel 7 méter
átmérőjű fa három törzse fonódik egybe, hosszan kinyúló ágait a rudakkal
támasztottál alá, így védve a leszakadástól. Az óriás platán azonban
nem egyedüli itt 690 cm törzsátmérőjével. Rajta kívül még van itt egy
534 cm, egy 449 cm, és egy 487 cm törzsátmérőjű példány is.
A platánoktól kissé távolabb áll egy 180–190 cm körátmérőjű 12 m
magas tiszafa is. De a parkban rajtuk kívül több termetes öreg fa
található, 388 cm körátmérőjű szelídgesztenye (Castnea sativa), 365 cm
körátmérőjű lepényfa (Gleditsia triacanthos), 235 cm átmérőjű
páfrányfenyő (Ginkgo biloba), vadgesztenyék, és egyéb öreg fák is.
A kert kialakításakor Kende Zsigmond úgy válogatta össze a fa- és
növényállományt, hogy azok színben és formában is egymással összhangban
legyenek, s minden évszak kínáljon valami látnivalót. A fák közül főként
platánt, vérbükköt, amerikai kőrist, ezüsthársat ültetett, de a Szamos
közelsége, a folyó árterének tápanyagokban gazdag öntéstalaja, az
itteni bőséges esőzések, az itteni nagy páratartalom, az ártéri erdők
védőhatása következtében olyan fakülönlegességek telepítése is
eredményes volt, melyek Magyarországon nem voltak megtelepíthetők.
A kert kialakítását hasonló nevű unokája is folytatta, aki főleg tűlevelűekkel gazdagította a parkot.
A varázslatos hangulatú angolkert a II. világháború
utánra szinte teljesen elpusztult. Az ínséges időkben a környékbeliek
olyan fákat is kivágtak, melyekből az egész országban is csak az az egy
példány volt.
A közben 18 holdra zsugorodott park az 1970-es nagy árvíz idején
újabb nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. A még megmenekült,
sarjadásnak indult fái szinte a végleges pusztulásnak voltak kitéve,
mivel a lakosság ide menekítette állatait az áradás elől.
A park rekonstrukciójához 1984-ben kezdtek hozzá, számbavéve, a megmaradt növényzetet, mely így is lenyűgöző szépségű:
Az óriási platánok, vérbükkök, a tulipánfa, a vörös tölgy, a több
mint 100 éves páfrányfa (Gingko biloba), a liliomfa, a mediterrán
hangulatú szelídgesztenyék, a a sok tűlevelű , virginiai borókafenyő,
feketefenyők, a törökmogyoró,a kaukázusi szárnyasdió, a fák alatt
itt-ott megmaradó erős, édeskés illatú jázminbokrok, a szabdalt levelű,
piros termésű fürtösbodza, a fák alját tavasszal ellepő téltemető,
melynek Magyarországon itt található a legnagyobb összefüggő állománya.
A parkot az Alföld egyik legszebb kastélyparkjaként tartják számon.
Növényvilága
Oregoni álciprus (Chamaecyparis lawsoniana)
A Szamos
folyó ősi ligeterdőinek egykori faállományából mára ugyan alig maradt
néhány, de azért ezek közül is található még egy-egy termetes öreg
példány, mint a 3 métert meghaladó törzsátmérőjű öreg kocsányos tölgy,
vagy az a fehérnyár, mely a 25 méteres magasságot is eléri, s
törzsátmérője 520 cm.
Az itt megtelepített faállomány viszont annál sokszínűbb képet mutat:
- Vörös tölgy (Quercus rubra) - ősszel pirosra színeződő lombjával díszíti a parkot.
- Oregoni álciprus (Chameciparis lawsoniana)
- Vérbükk (Fagus sylvatica Atropunicea) - sötétbordós lombja teszi különlegessé.
- Traxinus excelsior Diversifolia
- Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) - Kínában honos.
- Lepényfa (Gleditsia triacanthos) - hosszú, szúrós tüskéi, és lecsüngő termései teszik érdekessé.
- Tulipánfa (Liliodendron tulipifera)
- Pinus stobus
- Juharlevelű platán (Platanus hybrida)
- Mocsári tölgy
- Lombhullató mocsári ciprus - a Szamos közelsége miatt különösen nagyra nőtt.
- Egylevelű kőris
- Közönséges tiszafa (Taxus baccata)
- Aesculus hippocastanum
- Szelídgesztenye (Castanea sativa) - a parknak mediterrán hangulatot kölcsönöz.
- Kaukázusi szárnyasdió
- Török mogyoró
Fenyőfélék közül:
Bokrok:
- Szabdalt levelű bodza (fürtösbodza) - piros, fürtös termésével díszít.
- Kisvirágú vadgesztenye
- Kecskerágó - ősszel díszít pirosas termésével.
- jázmin - virágzásakor erős, édeskés illattal árasztja el a kertet.
- Alkörmös
A fák, bokrok alatt:
- Téltemető - sárga virága kora tavasszal lepi el a parkot.
Állatvilága
Erdei fülesbagoly
Galéria
-
-
-
-
-
Szabdalt levelű (fürtös) bodza
-
A törökmogyoró beérett termése
-
-
Kaukázusi szárnyasdió virágzó ága
Források
Hivatkozások
- A Cégénydányádi Kastélypark a You-Tube-on: [1]
Kommentáld!