Természet: CHARLES ROBERT DARWIN - TERMÉSZETTUDÓS,

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17342 db
  • Videók - 6877 db
  • Blogbejegyzések - 16309 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17342 db
  • Videók - 6877 db
  • Blogbejegyzések - 16309 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17342 db
  • Videók - 6877 db
  • Blogbejegyzések - 16309 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17342 db
  • Videók - 6877 db
  • Blogbejegyzések - 16309 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

CHARLES ROBERT DARWIN


 

network.hu

 Darwin egy angliai kisvárosban, Shrewsburyben született, orvos apja ötödik gyermekeként és második fiúként. Már gyermekkorában lelkes természetbúvár volt, különösen a bogarak érdekelték, de hosszú sétái alatt jelentős növény- és ásványgyűjteményt is összeállított. Édesapja azt szerette volna, ha folytatja a családi hagyományt, és orvos lesz belőle, ezért 1825-ben elküldte az alig 16 éves fiút Edinburgh-ba orvostant tanulni.

 

Darwin nem egészen két évig bírta az orvosi szakon, de az - akkoriban még érzéstelenítés nélkül végrehajtott - operációk sokkoló élménye elriasztotta az orvosi pályától. Egy ideig szégyellte bevallani apjának a kudarcát, ezért 1826-ban még visszatért Edinburgh-ba - látszólag orvosi tanulmányait folytatni, de valójában természettörténeti szakra iratkozott be.


Az életre szóló kaland



A Darwin további életét és a biológia tudományát alapjaiban megváltoztató esemény 1831-ben következett be. Darwin éppen egy geológiai túráról tért vissza szülővárosába, amikor egy levél várta volt egyetemi tanárától, George Peacocktól, amelyben lehetőséget ajánlott egy világkörüli tudományos úton való részvételre őfelsége Beagle nevű hajóján.


Forrás: wikimedia commons

A Beagle a sydney-i kikötőben

 

A hajó kapitánya, Robert FitzRoy olyan embert keresett, aki ki tudná használni annak az előnyét, hogy a helyszínen tanulmányozhatja mindenek előtt Dél-Amerika élővilágát és geológiáját. Az Admiralitás nagyon szerette volna, ha olyan lelkes természetbúvár jelentkezik, aki valamiféleképpen profitálhat a világ körüli expedíció nyújtotta lehetőségből. A kiválasztandó kutatónak viszont saját magának kellett fedeznie utazása költségeit.


Forrás: darwin-online

Egy természettudós utazásai

 

Darwin apja először ellenezte a kétévesre tervezett utazást. Puszta időpocsékolásnak tartotta, de végül sógora unszolására beleegyezett, hogy kifizeti fia útiköltségét. A rendkívül kicsi, 90 láb (27 méter) hosszú, háromárbocos Beagle 1831. december 27-én kelt útra Plymouth kikötőjéből.


A hajóút végül majdnem ötévesre nyúlt, és FitzRoy elképzeléseinek megfelelően Darwin az idő legnagyobb részét a szárazföldön töltötte a környék geológiájának tanulmányozásával és természettudományi gyűjtemény összeállításával. Megfigyeléseiről és elmélkedéseiről részletes följegyzéseket készített. Eközben a Beagle a partokat vizsgálta és térképezte föl.


A hajó 1832. január 6-án kötött ki először a Zöldfoki-szigeteken. Darwin itt elsősorban a sziget geológiáját és éghajlatát tanulmányozta. Február 29-én érkeztek meg Dél-Amerikába. Dél-Amerika keleti partjainál csaknem két évet töltött a hajó. Ezalatt Darwin sok utazást tett a szárazföld belsejébe is. Megismerkedett a terület élővilágával és több mára már kihalt óriás emlős (például a Megatherium) csontvázát is megtalálta.


A Falkland-szigeteken és a Tűzföldön többször is járt a Beagle. Darwin itt gyűjtötte be az első kacsakagylókat, amelyek tanulmányozásával később majd tíz évet tölt el. Dél-Amerika nyugati partján egy évig időzött a Beagle. Ezalatt Darwin sokat utazott, átkelt a Kordillerákon, megfigyelte a függőleges övezetességet. Az utazások során közvetlen közelről tapasztalt meg egy vulkánkitörést és egy földrengést is, aminek kapcsán elgondolkodott a földkéreg változékonyságáról.

1835. szeptember 15-én érkeztek a Galápagos-szigetekre, amely a későbbiek folyamán Darwin számára az út egyik legfontosabb állomásának bizonyult. Darwin itt megállapította, hogy számos (főként madár-) faj a kontinensről ideszármazott fajokból alakulhatott ki a szigeteken. Így például fölfedezte, hogy az itt élő gezerigók minden bizonnyal a Chilében élők rokonai, de mégis szigetről-szigetre változnak. (A híres Darwin-pintyek változatossága csak jóval hazatérte után tudatosult benne.) Arról is hallott, hogy a teknőspáncélok alakja alapján meg lehet mondani, melyik szigeten élnek.

Forrás: darwin-online

Az Egy természettudós utazásai-ban Darwin által leírt három gezerigó-faj: a Mimus trifasciatus, a Mimus parrulus és a Mimus melanolis

 

1836. január 12-én a Beagle megérkezett Ausztráliába. Darwint itt elsősorban az egészen különleges állatvilág nyűgözte le, különösen elcsodálkozott a kacsacsőrű emlősön és eltűnődött, hogyan jöhetett létre.


Dél-Afrikában a fokvárosi obszervatórium vezetőjével, John Herschellel beszélgetett sokat Darwin a tapasztalatairól. Elsőként neki fejtette ki a fajok változásával kapcsolatos sejtéseit. Miközben hazafelé tartottak, Darwin a kabinjában rendezgette jegyzeteit.

 

Ekkor vetette papírra, hogy amennyiben helytállóak a gezerigókkal, a teknősökkel és a falkland szigeteki rókával kapcsolatos sejtései, akkor "ezek a tények aláássák a fajok állandóságába vetett hitet". Később azt írta, hogy ezek a tények "mintha némileg megvilágították volna számomra a fajok eredetét". 1836. október 2-án a Beagle befutott Falmouth kikötőjébe, és ezzel véget ért a történelmi jelentőségű utazás.


Darwint hazatérte után kitörő lelkesedéssel fogadták, de - talán ma meglepő módon - nem mint biológust, hanem mint kora egyik legkitűnőbb geológusát. 1839-ben megjelent első könyve, az Egy természettudós utazásai, amely hajóútjának máig érdekfeszítő leírása. 1839 egyéb szempontból is jelentős év volt Darwin számára. Megválasztották a Royal Society tagjává és megnősült, elvett egyik unokahúgát.


A család először Londonban telepedett le, de hamarosan (1942-ben) egy London melletti faluba, Downe-ba költöztek, ahonnan Darwin 1882-ben bekövetkezett haláláig szinte ki sem mozdult. Életét jelentősen megkeserítette egy rejtélyes, máig azonosítatlan betegség, amelyről sokan úgy gondolják, hogy a hajóútján szerzett valamiféle trópusi kór lehetett.


Az evolúcióelmélet kidolgozása


Forrás: AFP

Darwin-karikatúra


Darwin jóformán hazatértétől fogva "kettős életet" élt. A nyilvánosság számára a Beagle fedélzetén tett utazását dolgozta fel, megfigyeléseit rendszerezte, könyveket szerkesztett és jelentetett meg. Magánemberként azonban "a fajok problémájával" kezdett el foglalkozni. 1837-ben nyitotta meg első jegyzetfüzetét The Transformation of Species (A fajok átalakulása) címmel.

 

Ebben fejtette ki - csak saját magának - az evolúcióra vonatkozó gondolatait, miközben geológiai cikkeket publikált. Vizsgálódásait titokban tartotta, csendben gyűjtötte a bizonyítékokat elmélete alátámasztására. Tudta jól, mi vár azokra a tudósokra, akik megelőzik saját korukat. Gondolatai nemcsak tudományos szempontból voltak radikálisak, hanem korának törvényei szerint istenkáromlás és lázítás címén büntethetőnek is számítottak.


Darwin az utazása során összegyűjtött állatpéldányokat azonosítás és rendszerezés céljából londoni és cambridge-i szakembereknek adta át. Észrevette, hogy a fajok nagy változatosságot mutatnak a földrajzi elhelyezkedés szerint is. A szakértőktől megtudta, hogy a Galápagos-szigetekről hozott számos pinty és teknős mind más-más fajhoz tartozik, és nem egyazon fajok különböző változatairól van szó, mint korábban gondolta.


Darwin előtt világossá vált, hogy a fajok átalakulhatnak egymásba: helytől függően és korszakról korszakra változnak. Már csak a folyamat mechanizmusát kellett megtalálnia. 1838-ban elolvasta Thomas Malthus (korának ismert népességkutatója és közgazdásza) dolgozatát, mely szerint a populációk növekedését a rendelkezésre álló táplálék mennyisége korlátozza.

 

Darwin ekkor jutott arra a felismerésre, hogy a létért való küzdelemben az alkalmas változatok fennmaradnak, míg a kevésbé alkalmasak elpusztulnak. Megvolt tehát az új fajok keletkezésének mechanizmusa: a természetes szelekció (kiválogatódás).

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 1 órája új blogbejegyzést írt: Ki a felelős a városi szmogért

Rádiné Zsuzsa 1 órája új blogbejegyzést írt: Ki a felelős a városi szmogért

Miclausné Király Erzsébet 10 órája új képet töltött fel:

Kopre_jozsef_libak_libasorban_2109073_2725_s

Miclausné Király Erzsébet 10 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: BUJDOSÓ KATONA

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Mennyi minden van az életünkben, amely...

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Zelk Zoltán: Nyár és tél között Nyár és tél között úgy vándorol ...

Rádiné Zsuzsa írta 17 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

FAGYHAT AZ ÉJSZAKA – ÍZÜLETI PANASZOKRA ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu