A történelmi jelentőségű dömösi prépostság romjai
néhány hónapja kerültek át a visegrádi Mátyás Király Múzeum kezelésébe.
Az üzemeltető intézmény vezetője, Buzás Gergely büszke a helyszínre:
„Dömös számára a prépostsági romok meghatározó jelentőségűek, az
önkormányzat és a helyi lakosok is nagy becsben tartják.”
A prépostság története kilencszáz évre nyúlik vissza: Álmos herceg,
Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben, ekkor épült fel a román
stílusú, háromhajós bazilika, főszentélye alatt a csarnokkriptával.
1113-ban Kálmán megvakíttatta az ellene fellázadó Álmost és annak fiát, a
későbbi II. Bélát. Álmos ezután a dömösi prépostságban élt.
Itt zajlott
a magyar krónikában megörökített történet, miszerint Kálmán halála
előtt, fiát féltve a trónkövetelő Álmostól, udvaroncát, Benedeket küldte
Dömösre, hogy Álmos herceget gyilkolja meg:
"Amikor aztán Benedek
odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Mikor
meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy
veszedelem fenyegeti, bevitette magát a monostorba és kezével megfogta
Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne
merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek rátette szentségtörő kezét és
erőszakosan elvonszolta az oltártól.
A papok vigyáztak az egyház
ajtajában és el akarták fogni: ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel
kiment, ahogyan tudott, és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a
lóról, nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték, azok falták fel húsát
és csontjait."
A prépostság birtokokkal való ellátására Álmosnak már
nem volt módja, ezért azt fia II. Béla tette meg, miután királlyá
koronázták 1138-ban.
Az
épületegyüttes később, a török háborúk idején elpusztult, a 18.
században pedig köveit is széthordták. A hajdani kéttornyú, háromhajós
templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély és a
prépostság épületének így csak alapfalai maradtak meg. Az altemplom
azonban fennmaradt: régészeti feltárása 1977-ben kezdődött,
rekonstrukciója pedig 1989-ben fejeződött be.
Az
igazgató további felújításokat tervez:
„Szeretnénk folytatni a
helyreállításokat a kolostorépület lefedésével, kiállítás és vendéglátó
egységek telepítésével. A prépostság bevonásával olyan turisztikai
útvonalat alakítanánk ki a Dunakanyarban, amely egybefűzi a vidék
történelmi emlékhelyeit: a római-kori (Sibrik-dombi katonai tábor,
gizellamajori kiserőd, lepencei őrtorony), Árpád-kori (Sibrik-dombi
ispáni vár, visegrádi esperesi templom, dömösi prépostság) és
későközépkori (visegrádi vár és királyi palota) épületeket. Jelenleg az
ehhez szükséges pénzügyi forrásokat próbáljuk felkutatni.”
Írta és fényképezte: Mozer Mária
Kommentáld!