Csigák genetikai vizsgálatának eredményei arra
utalnak, hogy mintegy nyolcezer évvel ősemberek vándoroltak a
Pireneusokból Írország felé.
Fotó: dreamstime
Angus Davison és kollégái, a brit Nottinghami Egyetemen végzett
kutatásuk alapján - a ligeti csiga (Cepaea nemoralis) mitochondriális
DNS-ét vizsgálva -, arra a következtetésre jutott, hogy a kőkori mezolit
népek, vándorlásuk során, az állatokat is magukkal vitték. Ezt
támasztja alá, hogy ez a csigafaj különösen gyakori Írország és a
dél-franciaországi Pireneusok között.
Az ősi csigák leszármazottainak élőhelye Európában.
„A csigák elterjedési területe nagyon jól behatárolható, nehezen
magyarázható emberi tényező bevonása nélkül. Ha természetes módon
jutottak volna el Írországba, Európa és főleg Nagy-Britannia más
területein is kellene találni ilyen genetikai állományú csigákat. De nem
találtunk! – mondja Davison, majd így folytatja: Arra már találtak
bizonyítékot, hogy a mezolitikum (középső kőkorszak) népei ettek
csigákat a Pireneusok környékén, talán tenyésztették is őket. Mivel a
múltban folyók és tengerek jelentették a vándorlás útvonalát, így a
Pireneusokat érintő folyók ősi kereskedelmi útvonalként szolgáltak az
Atlanti óceán felé. A mai csigák ősei talán véletlenül, talán
táplálékként tették meg ezt az utat Dél-Franciaországtól Írországba.”
Forrás: PopularArcheology
Kommentáld!