Együtt az idős és a fiatal generáció
Fotó James Bentley
James Bentley az Ausztrál Nemzeti Egyetem kulturális antropológusa
két évet töltött helyszíni kutatással a Krokodil-szigeteken. Célja az
itt élő őslakók kultúrájának, társadalmi szokásaik, tengerhez fűződő
viszonyuk megértése, részletes dokumentálása, és a kiveszőben levő
nyelvhasználat újbóli felélénkítése.
A Krokodil-szigetcsoport az ausztráliai Északi Terület Szövetségi
Államhoz tartozik. Nevét 17. századi holland felfedezőitől kapta az
itteni sok krokodil miatt.
A yan-nhaŋu nyelvtana viszonylagos szabadságot hagy a szórendnek, így
a szavak más sorrendben rengetegképp használatosak. Szokatlan
igeragozásuknál hangulatkifejező szórészecskéket használnak. Főneveik
melléknevek előtt s után is állhatnak. Nyelvük leírásához speciális
karakterekre is szükség volt, mint például: ä, ḏ, ḻ, ṉ, ŋ, ṯ, '. Egyedi
hangzásvilágukban előfordul zöngés zárhang, fogmeder-hang, a szájpadlás
legmagasabb pontján képzett palatális hang vagy hangszalagzár.
Az
antropológus munkájában hatalmas segítség volt a közösség 96 esztendős
vezetője Laurie Baymarrwanga. Az ő közreműködésével jelenhetett meg
2003-ban az első Yan-nhaŋu szótár. Bentley, érdeklődésemre elmesélte,
„az idős asszony 1993-ig alig 300 szót rögzített, de mostanra mi ketten
mintegy 3500 szót gyűjtöttünk, melyek az összes őshonos ökológiai
ismeretet tartalmazzák.”
James Bentley és Laurie Baymarrwanga
A Charles Darwin Egyetem multidiszciplináris kutatását is Bentley
vezeti. Az őslakosok természethez fűződő viszonyát – hat évszakot
különböztetnek meg – s a megszerzett tapasztalatok ifjaiknak való
átadását vizsgálják.
Tengeri nép lévén, elsődleges élelemforrásuk a
halfajok sokasága, de fogyasztanak kenguruhúst is, az északi kurrajong
fa termésének, a torokban szúró viszketést okozó szőrszálaitól
megtisztított, sárga magvait hamuban sütik meg.
A kutató rendre látogatást tesz a törzsnél, idestova közel két
évtizede van velük testben-lélekben. Több, a felnövő nemzedék életét
segítő programot indítottak útjára. Ezek segítségével - mondja bizakodón
Bentley - a yan-nhaŋu lurkók megtanulják kezelni a természet adta
erőforrásokat, az iskoláskorúakkal megismertetik a nyelvet, és ösztönzik
őket a szülőföldön maradásra.
A sziget természeti értékeinek védelmében indították 2010-ben a
kombinált tengervédelmi és tengeri-teknősvédő programot (CIR). Más
szervekkel együttműködve ügyködnek népük szent helyeinek megóvásán és a
terület fajgazdagságának megőrzésén. A gyomnövényirtáson,
krokodilveszély elhárításán túl tízezer négyzetkilométernyi tengerrész
védelméről gondoskodnak (sok halfaj egyben szent állatuk is). Bentley
pedig tovább fürkészi, hogy a változások miként hatnak az őslakosok
mindennapi életére és nyelvükre.
Az őslakosok yan-nhangu törvénye, többezer éve kimondja, az
embereknek gondoskodniuk, kell rokonaikról, törődniük kell földjükkel,
vizeikkel és nyelvükkel.
Laurie Baymarrwangga az ng.hu olvasóinak a
következőket üzeni: „Bulungitj rom, binmunu wanha napuluma bayngu
ngupanba rom ngatjiliyangumuru ga djaka wangalanga, minibi gurrutu ga
yan.”– azaz
„A jó törvény az a törvény, amelyet be kell tartani, ez
gondoskodik az országunkról, a családjainkról, a nyelvünkről, ez az örök
törvény.”
Írta: Csibrányi Zoltán
Kommentáld!