CSÍKSOMLYÓI KEGYTEMPLOM
|
Csíksomlyói kegytemplom és kolostor
|
 |
|
| Település |
Csíksomlyó, Hargita |
| Ország |
Románia |
| Vallás |
keresztény |
| Irányzat |
Katolikus |
| Építési adatok |
| Stílus |
Korábban gótikus, jelenleg barokk |
| Építés kezdete |
1442 |
| Építés befejezése |
1448 |
| Alapadatok |
| Torony |
2 |
| Kápolnák |
3
Salvator-kápolna
Szenvedő Jézus kápolnája
Szent Antal-kápolna |
| Elhelyezkedése |
Csíksomlyói kegytemplom és kolostor
|
A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.
Története
A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kisméretű kolostort. A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török
elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós
Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez mai is a templom
búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy
pinceablak maradt fenn. A templomot és kolostort erős kőfallal vették
körül, ahová a következő századokban a környék népe az ellenséges
betörésekkor menekült.
1661-ben azonban a falak sem tudták megvédeni az épületeket a török
támadásától.
A támadók a templomot és a kolostort felgyújtották, az ide
menekült népet pedig részben megölték, részben fogságba hurcolták. Az
áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben tatár sereg támadta meg Csíksomlyót, de ezt a kolostor diákjai a nép segítségével visszaverték. Az épületeket a 17-18. században többször javították, bővítették, a templom 1802-re azonban kicsi lett és új templom építése mellett döntöttek.
Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. A tornyok építését 1830-ban fejezték be. A homlokzatok álló Mária-szobor 1837-ben készült, Rothenbacher brassói mester alkotása. A templomot 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel.
1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.
A templom belseje
A csíksomlyói kegytemplom
orgonája
A csíksomlyói kegytemplom
Csíksomlyói kegytemplom templombelső
A templom berendezését nagyrészt Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette.
Az oltárok közül Szent Ferenc oltárképét 1838-ban Csűrös József kolozsvári festő festette. A Szent Anna oltárt Papp Miklós festette 1839-ben, csakúgy, mint a Keresztelő Szent János oltárt 1840-ben. A Szent Anna oltáron felül Szent Apollónia, alul Jézus születése látható. A Keresztelő Szent János oltáron felül Szent Sára, alul pedig Szent Mária Magdolna látható.
A Szent Antal oltár mai képét 1931-ben Szopos Sándor kolozsvári festő festette, miután az eredeti képet a sófalvai kápolnának adták. A felső képet, mely Szent Bonaventúrát ábrázolja Papp Miklós festette. A Szent Erzsébet oltár képe 1938-ban készült, miután az eredeti, Szent Ignácot ábrázoló képet a kórusba vitték fel. A felső Szent Julianna és az alsó (Az utolsó vacsora) kép is Papp Miklós alkotása. A Nepomuki Szent János oltárt 1835-ben emelték, felül Szent Erzsébet látogatása, alul Szent Vendel látható. A Kortonai Szent Margit oltár festője ismeretlen.
A szószéket ugyancsak Papp Miklós készítette 1835-ben.
A főoltár mögötti hátteret már 1848-ban megfestették, maga az oltár azonban csak 1876-ban készült el. A kórust 1831-ben Papp Miklós és Pfeiffer Antal gyergyószentmiklósi mester építették.
A színes üvegablakok 1905-ben készültek Csehországban. A kegyszobor két oldalán álló Szent István király és Szent László szobrok 1905-ben a tiroli Grödenben készültek Jozef Runggaldier műhelyében. A Szent Antal és Szent József szobrot 1938-ban Vágó Gábor készítette.
A sekrestye és a folyosó ajtaján levő domborműveket Vincefi Sándor csíkszeredai mester készítette az 1980-as években.
A templomhajó és a bal oldali székek domborműveit Imets László
csíkszeredai művész készítette. A kórus alá falazták be Mikes Kelemen
háromszéki főkapitány 1686-os síremlékét. Az előcsarnokban levő márványtáblák a rendház nagyjainak emlékét őrzik.
A templom diadalívét 1834-ben Erőss József kézdivásárhelyi mester építette. Az orgonát 1931-ben Wegenstein Lipót temesvári mester építette, 2824 síppal Erdély legszebb orgonái közé tartozik. A templom alatti kripta 1732-ben készült, 1838-ban a templom építésével egyidejűleg bővítették. A ferencesek mellett számos világi hívő is nyugszik itt.
A templomot 1911-ben Urbanszky Fülöp kolozsvári mester festette ki, a festést 1973-ban renoválták.
Kommentáld!