Templomot, s ne csak csűrt!

„Csak egyetlenegy tiszta magyar csíkot varrt az ország szegélyébe a Gondviselés, aranyos, paszomántos csíkot, s ezt a csíkot ma is Csík-nak hívják. Ez a Csík egy foszlány Attila népéből, egy csík a régi Hunnia palástjából, mely leszakadt, mikor a palást szétszakadt, s ott akadt fönn a Hargita szirtjein, a csendes erdőségekben, a havasok gerincein, s azóta is ott van”. Így indította Prohászka Ottokár 1902-ben, Tusnád-fürdőről szóló prózai himnuszát, amikor megihlette Isten kegyelme.

Ebben a Csíkban, a Csíksomlyói Szűzanya kegyhelye és a Hargita között elterülő Csíkszeredában új templomot szenteltek 2003. októberében.

A műemlékké nyilvánított barokk templomot, a Szent Kereszt felmagasztalására 1751 és 1758 között építették. Csíkszereda városának, Csíkszék vásáros helyének megfelelt akkor ez a templom. A 19. század végén vármegye székhely lett és ettől kezdve fejlődésnek indult. A 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták. A munkálatok elkezdése előtt kitört, a magyarság életét legsúlyosabban érintő világháború, és minden elveszett. 1916-ban a betörő román hadsereg a plébániát, harangozói és kántori lakot leégette. Erdély elcsatolás után nemcsak a szegénység, hanem az erőszakos asszimiláció is fojtogatta a kis város magyar lakosságát. Csak 1929-ben tudták elkezdeni a plébánia építését. Hamar bekövetkezett a második világégés. Nyomában megjelent a halál, szegénység, és ezt követte az idegen uralom meg a kommunizmus.

Templomépítésről ezután is szó esett, de a román diktatúra hallani sem akart. Minden kezdeményezést elutasított. Sőt, a pártapparátus 1981-ben a templom melletti kertet önhatalmúlag el akarta venni, hogy utcát nyisson, ezáltal a templomot úgy hálózzák úttal körbe, hogy a hívek nehezen tudják megközelíteni. A párt terveiről értesült a helyi főesperes-plébános és nyomban egy deszka csűrt állíttatott fel. Mivel a bérmálás közeledett, amit csak a templom melletti kertben, a szabadban lehetett megtartani, ez indokolta a később deszkatemplom néven elhíresült építmény létét. Ötezernél több hívő vett részt a bérmálási szentmisén. Ezután a hatóság letett a terület elvételéről. Ez a deszkatemplom a hitélet ápolásának és kibontakozásának volt a helyszíne. A nyár hevében és a tél zordságában, még mínusz 32 fokos hidegben is, a csíkszeredai hívek keresztény és magyar helytállásukról tettek tanúságot. Ezt a templomot folyó év július elején az átrendezés miatt tovább költöztették a Szécseny nevű dűlőbe, a Hargita lábához. Szeptember 6-án Árpádházi Szent Kinga tiszteletére szentelte fel, Tamás József püspök.

A Millenniumi-templom megálmodója 2000 augusztusában oda került plébános, Darvas-Kozma József, aki 2001 januárjában felkereste a világhírű magyar építészt Makovecz Imrét, aki a tervezést díjmentve elvállalta. Az építőművész tanítványát, Bogos Ernő csíkszeredai építészt kérte meg a részletes terv kidolgozására. A terv Millenniumi-templom néven vált közismertté. Alapkövét 2001. aug. 4-én tették le a Magyar Millennium bezárása előtt. Az építést szeptember végén kezdték el. Két év után már szentelhetik ezt az „építészeti magyar-magzatot”. Erdélyben ez az ötödik templom, amely Makovecz tervei alapján épül és ez az első, amelynek szentelésére máris sor kerül. A kéttornyú centrális templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi. A tornyok előtt kapubejáratok vannak, fölöttük 5-5 kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát. A kapu motívum a szentírásból és a helyi hagyományból való: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a hűséget. Szíve állhatatos, és megőrzi a békét, hiszen tebenned remél” (Iz 26,2). Az Úr üzenete találó a csíki székelyekre, akik nagy kincset őriznek: Szent István hitét, Szent István földjének szeretetét és hűségesek azokhoz az eszményekhez, amelyeket a Szent király tűzött a magyar nép egére. A sátortető közepe üveg kupola. Ott esik be a Nap fénye, és jelzi, hogy az Ige testté lett és közöttünk lakozik. Ezért van az oltár a templom közepén. Valahányszor Krisztus áldozatában részt vesznek a hívek, ezt vallják: halálodat hirdetjük Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz. A szárnyas tabernákulum méhkaptárra emlékeztet. Az áldozatos Szeretet szentségi jelenlétére utal. Mögötte bimbós oszlopon a Feltámadt szobra áll.

A kupola négy sarkán vörösrézből készült Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uriel főangyalok szobra van: „Dicsérjétek az Urat a mennyből, dicsérjétek a magasságban! Dicsérjétek, ti, angyalai mind, dicsérjétek, összes mennyei karok! Dicsérje őt a nap és a hold is, dicsérje őt minden fényes csillag! (148. zsoltár). Nap, hold, csillag motívum a székelyek címerében is van, és üzeni: székelyek, ti is dicsérjétek az Urat! A templom tető megjeleníti Urunk ígéretét: „Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég és az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött” (Jn 1,51). Az angyalok keze védőn tárul ki a templom fölé, jelezve, hogy Isten minden kegyelmet megadott nekünk.  A kegyelmi idő itt van, és tőlünk függ annak felhasználása. Az angyal szobrokat. Nagy Ödön helyi szobrász készítette

A templom fontos része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Tőle balra Boldog P. Rupert Mayer kápolna található. Ennek szentélyét, Márton Árpád helyi festőművész három freskója díszíti. A baoldali freskón az első magyar szent családot látjuk. Házasságukkal népünk nyugati kapcsolata végleg megpecsételődött. E nyugati kapcsolatra utal a Boldog Rupert Mayer (1876 – 1945) kompozíció. A harmadik képen istenszolgája Márton Áron, az „emberkatedrális” látható. Kiállásával segített minket, hogy a bolsevizmus karmaiban is hűek maradhassunk Rómához, Európához. A templomhajó falán két 18. századi szobortorzót helyeztünk el. Mindkettő 1944. szeptemberében „sebesült” meg. Baloldalt a félig elégett Ajnád-i Krisztus, jobb oldalt Nepomuki szent János szobor látható, amely a Szent Kereszt templomban volt.

A templomszenteléssel valóra vált egy évszázados álom, és testet öltött egy szent törekvés. E templom minden részében székely népünk sok szenvedése és küzdelme összefogássá és békés életté magasztosult.

A Millenniumi-templomot 2003. október 18-án Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök, szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére.

Másnap 9 órakor az Erdélyi Vitézi Rend megtartotta vitézavató ünnepségét, amelyet v. torboszlói Bereczky Árpád törzskapitány és v. Hunyadi László m. főkapitány vezetett.