Helye, kataszteri száma: Keszthelyi-hegység, Edericsi-fennsík, Balatonederics , 4440/4  A barlang hossza: 3800 m  Mélysége: -112 m   Bejárat tszf. magassága: 390 m

Bejárata Balatonedericstől 700 m-re a Keszthelyi-hegység DK-i részén nyílik, közvetlenül a fennsíkperem alatt az erdős hegyoldalban. Nevét a bejárat környezetében található védett, örökzöld szúrós csodabogyó nevű cserjéről kapta.

A már évtizedek óta ismert, 10 mély üreg az utóbbi 10 évben érte el a 3800 m-es hosszát, ami mellé a nem csekély -112 m-es mélység párosul, ezzel a Dunántúl második leghosszabb és hatodik legmélyebb barlangja lett. Feltárásában a főleg budapesti Acheron Barlangkutató Szakosztály és a cserszegtomaji Labirint csoport tagjai vettek részt. A több emelet magas hasadékrendszereket sokszor csak nyaktörő mászásokkal vagy veszélyes omladékok átbontásával lehetett járhatóvá tenni. A legtávolabbi járatrészekbe több órás mászással lehet eljutni, annak ellenére, hogy a több helyen vaslétrák és fix kötelek segítik a közlekedést.

A kutatás mellett folyamatosan készült a barlang térképe is, amiből kiderült, hogy a Csodabogyós járatai a szomszédos 338 m hosszú, -50 m mély Szél-lik barlangjáratait, 25 méternyire közelítik meg és közös légáramlási rendszert képeznek. Télen a külszíni hideg levegő az alacsonyabb szinten nyíló Szél-likon áramlik be és a Csodabogyós bejáratán át távozik, messziről látható gőzoszlopot alkotva. A fennsíkon még, mintegy 15 barlang és számos víznyelő található, melyek közül feltétlen említést érdemel a 80 m hosszú, -45 m mély Nagy (Somos)-nyelő , valamint Vaddisznós- (150 m /-50 m), November 7- (100 m /-25 m), és a Horda-barlang (68 m /-17 m) 

A Csodabogyós járatainak kialakulásában a hegység lépcsős vetődéses hasadékrendszere játszott fő szerepet. A feltárt járatrendszer több, egymással párhuzamos tektonikai vonalakra illeszkedő átlag 1-4 m széles, hasadékos folyosókat, függőleges aknákat és termeket alkot. Ezek jelentős vertikális kiterjedéssel bírnak, melyeket a behullott omladéktömbök tagolnak szintekre. Néhány helyen a felszínt 10-15 m-re is megközelítő szakaszok találhatóak, ahol ezt a benyúló fák gyökerei jelzik (Lián-terem, Szív-terem), de a hajdan közvetlen felszíni kapcsolatra utal a Tükör-teremnél talált gyíkcsontváz is.

A Csodabogyós, a hazai tektonikus barlangok legszebb példája, ahol a hatalmas repedések mentén kialakult járatok közül kiemelkedők a Colosseum, az 52-es Csapdája , az M-7-es, a Feneketlen- és a Vetődéses-hasadék, 40-50 mély, tágas aknái, vagy az Óriás-, Bál-terem, Katedrális valamint Mauzóleum 30x5 méteres alapterületű, 10-30 méter magas termei. Három különálló aknarendszere is (Döbbenet-szakadéka, Colosseum és az 52-es csapdájának a térsége) meghaladja a 100 méteres mélységet. Az eddig bejárt folyosókból további nagy mélységű szakaszok, feltárására van remény, mivel a hegy lábáig még legalább 100 méter mély ismeretlen barlangrendszer húzódhat.

A barlang belső szakaszainak hőmérséklete télen-nyáron 9,5 C^o-os, a relatív páratartalma 100 %-os. Cseppkőképződményekben helyenként rendkívül gazdag és formakincsében is változatos. A Függőkert, Meseország zónájában sok száz függőcseppkő és páratlan látványt nyújtó 50-60 db, 0,5-1,5 méter magas állócseppkő látható. Emellett nagy felületeket beborító cseppkőlefolyások, kisebb íves zászlók, borsókövek és a különlegesen csavarodott formájú ún. heliktitek, valamint fehér bevonatot alkotó “hegyitej” (montmilch) is kialakult. A képződmények egy része még ma is aktívan fejlődik. Sajnos a bejárat lezárása ellenére ezek a képződmények még sincsenek kellő biztonságban, mivel a közelmúltban ismeretlen vandálok feltörték a bejárati vasrácsot és több cseppkőképződményt is megrongáltak és elloptak. Esztelen pusztításukat a természet csak hosszú, több százezer éves munkával lesz képes pótolni. Talán.

A Természetvédelmi Hivatal 1993-ban a Csodabogyós-barlang kiterjedt járatrendszerét cseppkőképződményei miatt a fokozottan védetté nyilvánította. A barlang fele alapfelszereléssel járható, azonban a mélyebb és távoli zónák, aknarendszerei biztonságos bejárásához helyenként technikai eszközök és főleg alapos helyismeret is szükséges !

Figyelembe véve, hogy a barlang leglátványosabb, képződménygazdag szakaszai (Óriás-terem és a Függőkert térsége) a bejárathoz viszonylag közel helyezkednek el, a kutatók tervet dolgoztak ki az első 200 méteres szakasz bemutatására és így a helyi önkormányzat, megvalósíthatta az “overallos” barlangi turizmust az érdeklődők számára.

Megközelítés: a balatoni útról jól láthatóak a hegyoldal alatt kb. 200-300 m hosszan elszórt sziklák, melyek Balatonederics határából 10 perces sétával érhetőek el. Elsőként érdemes a legszebb középső 15 m magas tömböt megkeresni, amit a hegyláb alá érve már jó előre kiválasztva kell megcélozni az erdei ösvények sokaságából. Ha ez megvan, akkor onnan balra 100 m-re található a Böjt-barlang feletti 8-10 m magas szépen oldott függőleges tömb (vigyázz darázs !) Jobbra 100 m-re pedig egy 20 m magas régi mészkőbánya benne kisebb utak (felsős biztivel), de még számtalan lehetőséggel.

Kiépítettség: Kezdeti fázisban, kevés nitt és M8-as HSA alapcsavar (nittfül szükséges hozzá), de lehetőség van ékek és kötélgyűrűk elhelyezésére is.

Terep: III-VI (VII) -os utak 10-15 m magas, szépen oldott, 85-90^o-os stabil, fehér mészkövön. Mászóiskola jellegű.

Hasznos információk: Egész évben mászható, nem esik semmilyen korlátozás alá. Budapesttől, autóval 2,5 órára van. A hegyoldali kőfejtőben vadkemping, de a faluban szoba is bérelhető. Víz a faluban. Délután már nem süti a nap a falat. Mediterrán klíma.

Ajánlás: Balatoni nyaralás mellett hűvösebb napokra a könnyebb és szép falakat kedvelőknek. Gyerekekkel kezdőknek is. Nincs tömeg. Hófehér sziklák. Páratlan kilátás a westernt idéző bazaltos kúpokra és a csillogó a magyar tengerre + Afrika Múzeum. Egy misét megér!