A csonttollú (Bombycilla garrulus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a csonttollúfélék (Bombycillidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részén elterjedt. Elsősorban fenyvesekben, de más jellegű erdőkben is előfordul. Inváziós
madár, időnként igen nagy számban kóborol. Magyarországon általában
novemberben bukkannak fel az első, népesebb csapatai. Decemberben
látható leggyakrabban, és tavasszal indul vissza az északi tájakra.
Kisebb számban szinte minden évben előfordul, de olykor hatalmas
tömegben érkezik. Rendszertelen, kiszámíthatatlan megjelenésével
régebben babonás félelmet keltettek az emberekben.
Alfajai
- Bombycilla garrulus garrulus
- Bombycilla garrulus pallidiceps
Megjelenése
Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 32-35 centiméter, testtömege 32-35 gramm. Világosbarna és a vörösesbarna szín jellemző rá. Fején mozgatható tollbóbita van, torka fekete.
Csőre a tövénél széles, az itt eredő selymes tollak – a hideghez való
alkalmazkodás miatt – az orrnyílásukat is beborítják. A háta
gesztenyebarna, míg a testalja vörhenyes fahéjszínű. Szárnya hosszú és
hegyes, rajta sárga és fehér mintázat látható. Az öreg madarak
másodrendű evezőinek hegyi részén a tollgerinc megnyúlt, élénkpiros
lemezkét alkot. Innen kapta a csonttollú nevet.
Életmódja
Költőterületén inkább rovarokkal
táplálkozik, amiket akár a levegőben is elkap. A telelő példányok
növényi terméseket és bogyókat is elfogyasztanak. A Magyarországra
érkező csonttollúak a télen is hozzáférhető növényi koszton élnek. A
nyugati ostorfa, a madárberkenye és a japán akác fán maradó terméseit
csipegetik, de a vadrózsa áltermése, a fonnyadó alma és körte, valamint a
sárga fagyöngy lédús terméseit kedvelik a legjobban.
Szaporodása
Júniusban, általában fenyőfákra, 4-7 méteres magasságban, fenyőágacskákból építi csésze alakú fészkét, melyeket mohával és zuzmóval bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik, 20-21 napig, ezalatt a hím hordja az eledelt. A kikelés után a fiókák még két hétig tartózkodnak a fészekben. Gyakran telepesen költ.
Kárpát-medencei elterjedése
Magyarországon
rendszeres vendég, október-április hónapokban, néha tömeges a
jelenléte. Magyar elnevezései: selyemfarkú csontmadár, selyemfarkú,
selymeg, fenyőmadár, kontyos fenyőmadár stb.
Védettsége
Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
Források
Kommentáld!