Kép: Wikipedia
A Yorki Egyetem, a Bath-i Egyetem és az Oxford Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársai a négyollós garnélarákok sokféleségének alakulását elemezték - írja a Phys.org. Ezen élőlények nemcsak a tengeri tápláléklánc, hanem a halászat számára is meghatározóak.
A szakértők molekuláris és fosszilis adatok segítségével minden korábbinál pontosabban rekonstruálták a négyollós garnélarákok evolúciós fáját. A kutatók így fel tudták mérni az élőlények diverzifikációjának alakulását az elmúlt 200 millió évben.
Az adatok alapján az évmilliók során az egyes fajok egymástól függetlenül és ismétlődően álltak át a tengeri életmódról az édesvízire. A tavak és folyók viszonylagos elzártsága miatt a rákok a Darwin-pintyekhez hasonlóan elszigetelten fejlődtek.
A kutatók úgy vélik, hogy a tengerszint-emelkedés veszélybe sodorhatja ezeket az elzárt területeket. A folyamat hatására számos édesvízi faj tűnhet el.
Az eredmények alapján a tengeri fajok sincsenek biztonságban. Ezek a rákok gyakran élnek szimbiózisban más élőlényekkel, például korallokkal. Mivel a szimbiózisban élő fajok kevéssé diverzifikálódtak fejlődésük során, sokféleségük nehezebben áll majd vissza, ha egyszer sérül.
Matthew Wills, a Bath-i Egyetem paleobiológusa szerint holdkórosként menetelünk egy olyan tömegkihalás felé, melyhez hasonló a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida-becsapódás óta nem fordult elő.
A szakértő szerint meglepően keveset tudunk a változatosságot szabályzó fizikai és biológiai erőkről. „A sokféleség évmilliók alatt fejlődik ki, de egy szempillantás alatt megsérülhet” - mondta Wills. A kutató hozzátette, már most olyan veszteségek érték a természetet, melyeket sosem fognak dokumentálni. Ezért is fontos felmérni, hogy milyen tényezők hatására alakulnak ki új fajok.
Katie Davis, a Yorki Egyetem szakértője és a tanulmány vezető szerzője szerint kutatásuk azért fontos, mert a múltbéli események segítségével igyekeznek felmérni, hogy miként reagálnak majd a fajok az ember okozta átalakulásokra.
(650x417).png)
Kommentáld!