Biztosítják az aracsi pusztatemplom jövőjét

E határozatnak köszönhetően új források nyílhatnak a romtemplom állapotának megtartására, esetlegesen egyéb, szükséges állapotmegőrző eljárások költségeinek fedezésére. Bíznak abban, hogy a 800 éves templom még nagyon sok generáció lelki gazdagságát gyarapítja.

Az aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke. Szent Miklós tiszteletére emelték a XII. század végén vagy a XIII. század elején. Az építéshez felhasznált anyagokat, fáradhatatlan munkával, a Tarcal-hegységből hordták a helyszínre, hogy elkészülhessen a nyolcszögű, kötegelt pillérekkel tagolt, háromhajós templom – szerepel Petrás Andor írásában.

A három köríves apszissal ellátott, bazilikás szerkezetű, boltíves, román stílusjegyeket tartalmazó alkotást utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt toronnyal egészítették ki. Az épületből eredeti állapotban fennmaradt a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal. A kolostori rész föld alatti maradványai az északi oldalon találhatók.

Az alap, a pillér és a szentély előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval mutat hasonlóságot, a boltozati rendszere pedig a franciaországi Bourges székesegyház megoldásaival rokonítható. De az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai stílusa is fellelhető rajta. A faragványainak egy csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom faragványaival hozható összefüggésbe.

A tatárok, majd a kunok pusztítása után Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet újíttatta fel 1377-ben, és a ferenceseknek adta. A törökdúlás idején a csodával határos módon maradt meg a templom, ugyanis a települést, Aracsot teljesen elpusztította a török sereg. A környék teljesen elnéptelenedett. A rom újbóli felfedezése a XVIII. században történt.

1770-ben nádtetővel fedték be a romokat, így védték az időjárás hatásaitól. Egy 1896-os ásatás során előkerült az úgynevezett aracsi kő, ami az udvari kövezet része lehetett, ma a Nemzeti Múzeumban őrzik. A kő felirata két szövegrészlet, az egyik imára szólít, a másik átokkal fenyegeti a kő eltulajdonítóját. A rom a mai állapotát az 1970-es években végzett kutató munkálatok során nyerte el. Napjainkban a környékbeli lakosok tartják rendben a pusztatemplom környékét.

Aracs a délvidéki magyarság jelképe és szent gyülekezőhelye. Kulturális folyóirat, civil szervezetek és díjak viselik nevét. Látogatottsága egyre növekszik, nemzeti zarándokhellyé vált.

Petrás Andor írása a http://delvidekiutazas.com honlapon olvasható.

Magyar Kurír

A Délvidék

A mai Vajdaság, illetve a történelmi Délvidék nem csak a Kárpát-medencében képvisel különleges nemzeti, történelmi és kulturális sokszínűséget, hanem a soknemzetiségű Európában is kuriózumnak számít. Nemzetek jöttek és mentek, letelepedtek és elűzettek. A balsors néha nem könyörült sem magyaron, sem szerben, sem máson ezen a tájon, ám az egyszerű ember mindig barátja maradt a szomszédjának. Így lett naggyá ez a talpalatnyi föld, amely zugaiban az idős nénik és bácsik több nyelvet beszélnek, mint a legtöbb európai parlamenti képviselő.

Kísérletet teszünk vonzóvá tenni a Délvidéket a magyarországi utazók számára, jöjjenek el, ismerjék meg szülőföldünk valódi arcát és vigyék hírét az itteni vendégszeretetnek. Ugyanakkor a vajdasági embernek is látnia kell, mennyi verejték, hősiesség és furfang írta őseink történetét, melyet örökül kaptunk tőlük.