Természet: DÉLVIDÉKI UTAZÁS 2. RÉSZ - ADA AZ ÉSZAK-BÁNSÁGI KÖRZETBEN

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17367 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16432 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17367 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16432 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17367 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16432 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17367 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16432 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 

Ada 

 


Ada1.jpg
A római katolikus templom
Ada címere
Ada címere
Közigazgatás
Ország Szerbia Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Ada
Rang városi jellegű település
Polgármester Bilicki Zoltán
Irányítószám 24430
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 9464 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 119 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 90,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ada  (Szerbia)
Ada Ada
Pozíció Szerbia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″
é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″
Ada weboldala
 

 

Ada (szerbül Ада / Ada) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

 


A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km², s ebből a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km²-t tesz ki.

 

A községhez Adán kívül még négy település tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

 

 

Neve a török ada (sziget) névből származik. Régi magyar neve Asszonyfalva volt. Az Ada elnevezés csak 1702-ben tűnik fel. A Temesi bánság 1723-ból származó térképén Ada-Hatta néven szerepel.

 

Története


A település létrejötte

 

Az őslakosokhoz, betelepülő szerbek csatlakoztak és a helység nevét Petrinacra változtatták, majd a XVIII. század végén Osztrovo végül Ada néven említik. – Adica, ahol ez a középkori település létesült valóban sziget volt és éppen ezért hadászati szempontból betölthette a határőr sánc feladatát.

 

172325. évi térképén a Tiszának a bácskai oldalán Ada-Hatta alakban szerepel. 1736-ban más okiratok is e kettős néven említik, mint határőri katonai sáncot, mely hatvankilenc határőrt tartozik kiállítani, pedig a vármegye panasza szerint 200 megadóztatható egyén lakik e helységben, melyhez Bánovcze, Csanadszki és Novoszeló nevű puszták is tartoznak.

 


A Tisza Adánál


A határőrvidék részeként


A XVII. század kezdetén létrehozták a katonai határőrvidéket, amelyhez Ada is hozzátartozott. Az osztrákok a határőrök toborzásánál elsősorban a helybéli szerb lakosokra támaszkodtak, de az 1690-ben Arsenije Černojević által e területekre települt szerbek is szép számban bekapcsolódtak a határőrök munkájába. Ezek a határőrök meglehetősen nagy előnyjogokat élveztek. A katonai határőrvidék első összeírásainak adataiból kiderül, hogy 1720-ban Osztrován 69 határőr és 11 özvegy élt.

 

1791-ben a határőrvidék felszámolása után létrehozzák a tiszai koronakerületet, ami a határőrök előnyjogainak megnyirbálásával járt. Az elégedetlenség a határőröket e terület elhagyására késztette, sokan a mai Ukrajna területére költöztek. Hogy a határőrök tömeges kivándorlását megakadályozzák, a kamara kénytelen volt a határőrök számára bizonyos jogokat biztosítani. Ennek érdekében Mária Terézia felszabadította őket a különféle járadékok fizetése alól, kivételt csak a kincstárnak fizetendő adó képezett. Ennek ellenére mégis sokan elköltöztek, így munkaerő hiány jelentkezett ezért újabb betelepítésre került sor. Ekkor lakossága nagyszámú magyarral, szlovákkal, bunyeváccal és más népekkel gyarapodott.


19. század


A nemrég épült ortodox templom

1848-ban az úrbéri viszonyok megszüntetésével erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődés kezdődött. A bécsi kamarilla Ada határában igen nagy földterülettel (legelő és szántó) rendelkezett, amelyet az 1879-ben kiadott egyezmény értelmében a város polgárai megszerezhettek. A földosztás azonban visszaélésekre adott lehetőséget és csak azok jutottak földhöz akik már régebben is rendelkeztek vele. A nincstelenek kimaradtak a legelők felosztásából, ami nem kis elégedetlenséget váltott ki soraikban, viszont a földosztásnak ez a módja a község határában serkentette a tanyák kialakulását.

 

A gazdasági fejlődés a XIX. század folyamán indul el, és 1836-ban már mezővárosi rangot és címert is kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a pravoszláv egyház, 1760-ban pedig a római katolikus egyház hozott létre iskolát és plébániát, majd 1795-ben temploma épült. 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. 1870-ben megváltotta magát a földesúri terhek alól.
A század közepén a város már saját gyógyszertárral rendelkezett, sőt egy kis kórházat is létrehoztak. Ugyanebben az időszakban kezdi meg működését a posta és a távirda. 1889-ben eléri a vasút, 1908-ra pedig már saját áramfejlesztővel rendelkezik.


20. század


A községháza

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zentai járásához tartozott, 1918-tól az SzHSz királyság része lett.

 

1941-ben ismét Magyarországhoz került egészen 1944-ig.

 

Adát 1944. október 8-án „szabadította” fel a Vörös Hadsereg. Itt is megalakult a Népfelszabadító Bizottság helyi szervezete. Az oroszok megérkezése előtt azonban már 200 embert foglyul ejtettek, akik közül 16-ot rögtön kivégeztek, a megmaradottakat éheztették és kínozták. Az adai áldozatok száma kb. 30 fő lehetett.[


Jelenkor


A község területén jelentős a mezőgazdaság és a magánipar. A kisüzemi gazdaság termelőkapacitása és munkaereje hagyományosan erős. Magániparában ismert az öntözőrendszeres mezőgazdaság, faipar és a gépipar (szerszámgépgyártás: Potisje Holding).

 

Ada kedvező földrajzi fekvésének köszönve vadászati-, halászati- és sport-turizmust is szervez. A disznótorok és a fogatos kocsikázás mellett lóversenyeket is rendeznek itt.

 

Az Adára érkező megtekintheti a pravoszláv templomot, melynek oltárképeit Novak Radonjić képzőművész és irodalmár festette. Továbbá megtekinthető az adai születésű nyelvész, Szarvas Gábor (1832–1893) mellszobra is.

 

Képek

 

Címere


A település


 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Rádiné Zsuzsa üzente 6 éve

ÜZENET GÉZÁNAK KORNÉLIÁTÓL

Válasz

Wolf Kornélia üzente 6 éve

KEDVES GÉZA! (duplán kedves: kedves Kedves Géza :-) :-) :-) :-)
Szeretettel gondolok rátok, még akkor is, ha mostanában elfoglaltságom és a gyenge Network-kapcsolatom miatt ritkábban érintkezünk itt, a klubban.
Köszi szépen a kedves jókívánságot, igazán nagyon jólesik! :-)
Én is nagyon boldog ünnepeket kívánok neked és kedves családodnak!

Válasz

kedves julian geza üzente 6 éve

Ezúton is szeretettel üdvözlöm kedves ismeretlen,ismerős,adai barátnőnket Wolf Kornéliát.Kihasználva az alkalmat kivánok boldog ünnepeket,békés karácsonyt.

Válasz

Köszönöm az érdekes bemutatót kedves Zsuzsikám!
Legyen szép a napod!
Üdv Erzsike

Válasz

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 18 órája új blogbejegyzést írt: Móra Ferenc : A CSALÓ

Miclausné Király Erzsébet 18 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_van_ki_veled_erez_2110719_7304_s

Miclausné Király Erzsébet írta 18 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy lelke ...

Miclausné Király Erzsébet írta 18 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Dsida Jenő:Téli esték muzsikája Csendes este jár a...

Rádiné Zsuzsa 19 órája új blogbejegyzést írt: KEPES GYULA - UTAZÓ

Rádiné Zsuzsa írta 19 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

HIDEGFRONT ÉRINT, DE MÉG MARAD A SZÜRKESÉG! ...

Rádiné Zsuzsa írta 19 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

DECEMBER 7. - AMBRUS NAPI NÉPSZOKÁSOK Szent...

Rádiné Zsuzsa 19 órája új képet töltött fel:

Kustra_ferenc_adventet_megelni_2110701_8267_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu