Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ada
A római katolikus templom | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia |
||
Tartomány | Vajdaság |
||
Körzet | Észak-bánsági |
||
Község | Ada |
||
Rang | városi jellegű település | ||
Polgármester | Bilicki Zoltán | ||
Irányítószám | 24430 | ||
Körzethívószám | +381 24 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9464 fő (2011)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 119 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 80 m | ||
Terület | 90,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 |
||
Elhelyezkedése | |||
Koordináták: é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″ | |||
é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 20° 07′ 20″ | |||
Ada weboldala |
Ada (szerbül Ада / Ada) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. Területe 228,6 km², s ebből a megművelhető földterület nagysága mintegy 200 km²-t tesz ki.
A községhez Adán kívül még négy település tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):
Neve a török ada (sziget) névből származik. Régi magyar neve Asszonyfalva volt. Az Ada elnevezés csak 1702-ben tűnik fel. A Temesi bánság 1723-ból származó térképén Ada-Hatta néven szerepel.
Története
A település létrejötte
Az őslakosokhoz, betelepülő szerbek csatlakoztak és a helység nevét Petrinacra változtatták, majd a XVIII. század végén Osztrovo végül Ada néven említik. – Adica, ahol ez a középkori település létesült valóban sziget volt és éppen ezért hadászati szempontból betölthette a határőr sánc feladatát.
1723–25. évi térképén a Tiszának a bácskai oldalán Ada-Hatta alakban szerepel. 1736-ban más okiratok is e kettős néven említik, mint határőri katonai sáncot, mely hatvankilenc határőrt tartozik kiállítani, pedig a vármegye panasza szerint 200 megadóztatható egyén lakik e helységben, melyhez Bánovcze, Csanadszki és Novoszeló nevű puszták is tartoznak.
A határőrvidék részeként
A XVII. század kezdetén létrehozták a katonai határőrvidéket, amelyhez Ada is hozzátartozott. Az osztrákok a határőrök toborzásánál elsősorban a helybéli szerb lakosokra támaszkodtak, de az 1690-ben Arsenije Černojević által e területekre települt szerbek is szép számban bekapcsolódtak a határőrök munkájába. Ezek a határőrök meglehetősen nagy előnyjogokat élveztek. A katonai határőrvidék első összeírásainak adataiból kiderül, hogy 1720-ban Osztrován 69 határőr és 11 özvegy élt.
1791-ben a határőrvidék felszámolása után létrehozzák a tiszai koronakerületet, ami a határőrök előnyjogainak megnyirbálásával járt. Az elégedetlenség a határőröket e terület elhagyására késztette, sokan a mai Ukrajna területére költöztek. Hogy a határőrök tömeges kivándorlását megakadályozzák, a kamara kénytelen volt a határőrök számára bizonyos jogokat biztosítani. Ennek érdekében Mária Terézia felszabadította őket a különféle járadékok fizetése alól, kivételt csak a kincstárnak fizetendő adó képezett. Ennek ellenére mégis sokan elköltöztek, így munkaerő hiány jelentkezett ezért újabb betelepítésre került sor. Ekkor lakossága nagyszámú magyarral, szlovákkal, bunyeváccal és más népekkel gyarapodott.
19. század
1848-ban az úrbéri viszonyok megszüntetésével erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődés kezdődött. A bécsi kamarilla Ada határában igen nagy földterülettel (legelő és szántó) rendelkezett, amelyet az 1879-ben kiadott egyezmény értelmében a város polgárai megszerezhettek. A földosztás azonban visszaélésekre adott lehetőséget és csak azok jutottak földhöz akik már régebben is rendelkeztek vele. A nincstelenek kimaradtak a legelők felosztásából, ami nem kis elégedetlenséget váltott ki soraikban, viszont a földosztásnak ez a módja a község határában serkentette a tanyák kialakulását.
A gazdasági fejlődés a XIX. század folyamán indul el, és 1836-ban már mezővárosi rangot és címert is kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a pravoszláv egyház, 1760-ban pedig a római katolikus egyház hozott létre iskolát és plébániát, majd 1795-ben temploma épült. 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. 1870-ben megváltotta magát a földesúri terhek alól.
A század közepén a város már saját gyógyszertárral rendelkezett, sőt
egy kis kórházat is létrehoztak. Ugyanebben az időszakban kezdi meg
működését a posta és a távirda. 1889-ben eléri a vasút, 1908-ra pedig már saját áramfejlesztővel rendelkezik.
20. század
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zentai járásához tartozott, 1918-tól az SzHSz királyság része lett.
1941-ben ismét Magyarországhoz került egészen 1944-ig.
Adát 1944. október 8-án „szabadította” fel a Vörös Hadsereg. Itt is megalakult a Népfelszabadító Bizottság helyi szervezete. Az oroszok megérkezése előtt azonban már 200 embert foglyul ejtettek, akik közül 16-ot rögtön kivégeztek, a megmaradottakat éheztették és kínozták. Az adai áldozatok száma kb. 30 fő lehetett.[
Jelenkor
A község területén jelentős a mezőgazdaság és a magánipar. A kisüzemi gazdaság termelőkapacitása és munkaereje hagyományosan erős. Magániparában ismert az öntözőrendszeres mezőgazdaság, faipar és a gépipar (szerszámgépgyártás: Potisje Holding).
Ada kedvező földrajzi fekvésének köszönve vadászati-, halászati- és sport-turizmust is szervez. A disznótorok és a fogatos kocsikázás mellett lóversenyeket is rendeznek itt.
Az Adára érkező megtekintheti a pravoszláv templomot, melynek oltárképeit Novak Radonjić képzőművész és irodalmár festette. Továbbá megtekinthető az adai születésű nyelvész, Szarvas Gábor (1832–1893) mellszobra is.
Képek
Címere
Ada címere 1880 körül
Címeres pecsétje 1904-ből
A település
Üdvözlet Adáról
A katolikus templom a 19. században
A katolikus templom ma
A faluház
A katolikus templom
A pravoszláv templom madártávlatból
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!