Természet: DÉLVIDÉKI UTAZÁS 2. RÉSZ - ZENTA AZ ÉSZAK-BÁNSÁGI KÖRZETBEN

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


Zenta

Zenta1.jpg
A városháza
Zenta címere
Zenta címere
Zenta zászlaja
Zenta zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bánsági
Község Zenta
Rang városi jellegű település
Alapítás éve 1216.
Polgármester Ceglédi Rudolf (VMSZ)
Irányítószám 24400
24401
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 18 397 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 137 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 92 m
Terület 166,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zenta  (Szerbia)
Zenta Zenta
Pozíció Szerbia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 55′ 23″, k. h. 20° 04′ 23″
é. sz. 45° 55′ 23″, k. h. 20° 04′ 23″
Zenta weboldala

Zenta (szerbül Сента / Senta) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb-magyar határtól. A Délvidék egyik legrégibb települése, valamint azon vajdasági városok egyike, amelyben a magyar lakosság van többségben, így a vajdasági magyarság egyik legfontosabb kulturális központja.

 

 

Zenta a Délvidék egyik legrégebbi települése, melynek neve elsősorban a zentai csata véste be a történelemkönyvekbe. Nevének eredete minden bizonnyal a magyar szent melléknévből eredeztethető. Első írásos említése 1216-ra tehető, amikor egy oklevél oklevélben Zyntharew (Zentarév) néven említi. Az oklevél tanúsága szerint bizonyos Saul ispán özvegye földet ajándékozott a „Zenthai klastromnak”.

 

A valamikori Bács-Bodrog vármegye központok egyike Zenta. Vajdaságban, egyik legszebb kisváros a Tisza-mentén. Gazdag múlttal, hagyománnyal, kultúrával rendelkezik, emellett fontos szárazföldi- és vízi közlekedési csomópont.

 

Zenta múltját kutatva elmondhatjuk, hogy a középkorból származó tárgyi emlékeit elmosta a Tisza, vagy a városban napjainkban fellelhető épületek részeivé váltak. A tatárdúlás e várost sem kímélte, a rendelkezésre álló forrásokból tudjuk, hogy volt a településen egy bencés kolostor 1216-ból, de ezt a tatárok 1241-ben megsemmisítették.

 

Következő említése 1367-re tehető, a budai káptalan birtoka volt e terület, mint mezőváros, majd II. Ulászló szabad királyi városi rangra emelte 1506-ban. A szabad királyi városi ranghoz természetesen önkormányzati, vásártartási és egyéb jogok is társultak, így jelentősen fellendült a fejlődés.

 

A település virágzása a mohácsi csata évével lezárult, ugyanis 1526-ban, a török feldúlta, majdnem teljesen megsemmisítette. A lakosság száma olyannyira lecsökkent, hogy a törökök az előzőleg megszállt területekről telepeseket hoztak, főleg szerb nemzetiségűeket, így teljesen megváltozott a lakosság nemzeti összetétele. A világtörténelmi jelentőségű zentai csatával 1697-ben végérvényesen felszabadult Zenta is a török uralom alól.

 

1699. január 28-án a Karlócán aláírták a békeszerződést, amelyben a Temesköz kivételével a török minden megszerzett magyarországi területéről és Erdélyről is lemondott. Szavoyai Jenő tiszteletére diadalkaput állítottak Bécsben, a kapun e szöveggel: „Vienna ad Zentam servata MDCLXXXXVII” (a Zentánál megvédett Bécs 1697). Zentán a csata emlékét a Tisza-parton az Eugén-szobor (magyarul Jenő) maradványaiból készült emlékmű őrzi. Minden évben a csata évfordulójára történő megemlékezésen harangot szerelnek a szobor mellett álló haranglábra, és ezt megkondítva emlékeznek a csata áldozataira.

 

A törökdúlás után Zentát főleg szerbek lakták, a Tiszai Határőrvidékhez tartozott a város, de ezt 1741-ben megszüntették. Besszarábiába és a Temesi Bánságba vándorolt ki a lakosság, melynek helyére magyar és szlovák családok érkeztek. A XVIII. század második felében tűz martalékává vált a város, viszonylag gyorsan felépült, azonban 1795-ben és 1831-ben kolerajárvány pusztította a lakosságot.

 

1848-ig a Szabad korona területhez tartozott Zenta, ekkor rendezett tanácsú lett és a vármegyéhez kapcsolták.


A „véres gyertyaszentelő”-ként emlegetett 1848-as események kapcsán Bederlicza Áczó, nagybirtokos neve merül fel, ugyanis a zentai szerbek árulása miatt kivégezték. 1849. február 2-án a 20 000 fős sereg mintegy 2000 zentai polgárt ölt meg a 48 órán át tartó rablás, fosztogatás során.

Az 1849-es áldozatok emlékét emlékmű őrzi Zenta főterén.

 

1849 után jelentős fejlődésnek indul a város, az utcákat aszfaltozták, kórházat, iskolát, hidat építettek, bevezették a villanyvilágítást. Az I. világháború eseményei meggátolták a település további fejlődését, egészen a 30-as évekig, ekkor apró lépésekben ugyan, de elindul a város fokozatos fejlődése.

 

Zentán alakult meg 1922-ben a Délvidék egyetlen magyar politikai pártja, Országos Magyar Párt néven. A II. világháború után egy nagyobb ütemű fejlődést tapasztalunk a területen, az 1941-ben lerombolt tiszai híd helyén felépül 1963-ban a vashíd, amelynek rendkívül fontos szerep van vasútforgalmi szempontból, ugyanis Titel mellett, csak itt épült vasúti híd a Délvidéken ebben az időben. Az ipari zóna és a kikötő kiépítése is elengedhetetlen a gazdaság fejlődéséhez.

 

Zenta történeti áttekintésében meg kell említeni azt az eseményt, amikor a közelmúlt történelmében, pontosan 1991 őszén, a jugoszláviai polgárháború idején a vezérkari főnök elrendelte 250 000 tartalékos mozgósítását az országban. E Tisza-menti többségében magyarlakta kisvárosban 1400 behívót osztottak ki, de e behívónak az érintettek nem engedelmeskedtek, napokig tüntettek a város főterén, kinyilvánították véleményüket az esztelen öldöklés ellen. Szabadka egyik laktanyájából érkezett egy csapat, bekerítették a tömeget, a parancsnok ki akarta adni a tűzparancsot, de a zentai rendőrség illetékesei megállították őket azzal az indokkal, hogy ők majd biztosítják a rendet.

 

Épületek

A tűzoltóság műemlék épülete szecessziós stílusú

  • Városháza: A főtérre nézőszecessziós koncepciójú épület a városkép fő meghatározója. A közel 50m magas masszív, ég felé törő tornya kissé romantikus hatású, de díszeiben a szecesszió nyomait viseli magán. Díszlépcsőháza és közgyűlésterme szintén szecessziós stílusú. Az épület leglátványosabb beltere a gazdag díszítésű lépcsőházi galéria, mely egyedi, lenyűgöző megoldásaival a galériát az épület legszebb részévé avatja. Tornyából pazar kilátás nyílik a városra és környékére.
  • Tűzoltólaktanya: 1903-1904-ben épült Lajta (Leitersdorfer) Béla tervei alapján. A laktanya a népi építészet és a magyar szecesszió ötvöződésének remekműve, melyet a díszítőelemek részletes és finom kidolgozása tesz a város legjellegzetesebb szecessziós stílusú épületévé.
  • Royal szálló: 1911-ben épült az akkor igen modernnek számító, vízvezetékkel, központi fűtéssel, villanyvilágítással ellátott szálloda. Az épület a szecessziós elemek jegyeit viseli magán, melyet nemrég újítottak fel, részben az eredeti tervek alapján. 1985. óta az épület műemlék.
  • Plébániapalota és múzeum: 1907-1909. között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban. Az épület architektúrája ünnepélyes, a főtér meghatározó eleme. Az épületben kapott elhelyezést a városi múzeum, melyhez képtár is épült. A múzeum komplex jellegű: a földszinten őslénytani, régészeti és helytörténeti (zentai csata) anyag, az emeleten pedig néprajzi gyűjtemény várja a látogatókat.
  • Stevan Sremac emlékház: Ebben a házban született Stevan Sremac jeles szerb író. Az épület 2004-től emlékház, mely állandó kiállításnak ad otthont.


Templomok


Zenta község 9 templommal büszkélkedhet. Ebből 6 a városban, 3 pedig a községhez tartozó falvakban (Felsőhegy, Tornyos és Kevi) található. Nyolc közülük katolikus, ahol az istentisztelet nyelve magyar. A város egyetlen ortodox templomában a szertartások szerb nyelven zajlanak.


A Szent István templom


A város egykori legnagyobb temploma, melyet Szent István tiszteletére szenteltek, 1770-ben épült, de az 1911-es tűzvészben a városházával együtt leégett. Míg a régi városháza helyett új, nagyobb épületet emeltek, a templom újjáépítési kísérletei kudarcba fulladtak. A világháború ellehetetlenítette, a délszláv állam pedig megtiltotta a magyarok első királyáról elnevezett katolikus templom újraemelését. A mai Szent István templom méreteit tekintve inkább kápolna, mégis templomi ranggal rendelkezik, hogy a nagytemplom lelkes utódaként működhessen.


További katolikus templomok


A ma is álló legnagyobb katolikus templom a Jézus Szent Szíve (röviden Jézus Szíve) templom. 1895-ben épült neogótikus stílusban, 1906-ban szentelték fel, majd 1961-ben felújították.

A szintén neogótikus Páduai Szent Antal templomot 1910-ben, a Szent Ferenc templomot pedig 1939-ben építették fel. A Kisded Jézusról elnevezett Szent Teréz templom Zenta legkisebb temploma, 1929-ben nyitották meg.

A felsőhegyi Szent József, a munkás 1890-ben épült és 1892-ben szentelték fel, így ez a község legrégebbi katolikus temploma. Az 1906-ban épült tornyosi Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya és az 1900-ban épült kevi Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya templomok az előbbiekben felsoroltakkal szemben nem a zentai esperességhez tartoznak, hanem a topolyaihoz. A közigazgatásilag Magyarkanizsa községhez tartozó Adorján plébániája (Sarlós Boldogasszony) viszont a zentai esperesség része.


A Lisieux-i Szent Teréz templom

Az épülő Lisieux-i Szent Teréz templom

A zentai csata 300. évfordulója alkalmából 1997-ben újabb katolikus templom építésébe fogtak a városban. Lisieux-i Szent Teréz halálának centenáriuma csak néhány nappal tolódott el a csata évfordulójától, ezért az épülő nagytemplomot is neki szentelték. Zenta legtöbb katolikus hívet számláló és legszegényebb részén emelik a templomot, ahol régebben csak egy kápolna állt.

 

A két említett évforduló mellett egy harmadik is okot adott az építkezés megkezdésére. István 997-ben lett fejedelem, és a koronázás ezeréves évfordulója is közeledett. Szimbolikájában az ezeréves magyar államra, és a magyar nemzeti összetartozásra hívatott emlékeztetni, a három kupola a magyar címerben található hármashalomra utal a kettőskereszttel. Ezzel egyúttal a fel nem épült Szent István templomot is pótolni rendeltetett.


A szerb templom

 

Az ortodox Szent Mihály arkangyal templom 1762. környékén épült barokk stílusban. A Szerb ortodox egyház tulajdona. A régebbi ikonokat (két kép, két freskó) Jovan Isailović festette 1782-ben, az újabbak pedig a romantikus Pavle Simić alkotásai, melyek 1859-1862. között készültek.

Emlékművek A zentai csata emlékműve

A zentai csata emlékműve

Az első emlékmű 1895-ben készült a honfoglalás ezeréves évfordulója, valamint Ferenc József látogatása alkalmából. Ez hamar tönkrement, és a csata jelentőségéhez képest amúgy is túl egyszerűnek bizonyult. A város rendelt egy hatalmas Savoyai Jenő lovasszobrot, ez azonban sosem érkezett Zentára, azóta is a budai várban látható. A királyi Jugoszlávia idején elmaradt mind az ünneplés, mind a felújítás.

 

Erre csak 1942-ben, Bácska visszatérése után egy évvel került sor. A második világégés után újból a most már szocialista délszláv államhoz került városban sem volt helye a nyilvános megemlékezésnek. A 90-es évek elején a korábban az Eugen-szigeten lévő emlékművet áthozzák a Homok-lakótelep mellé. Ekkortól kezdik ünnepelni a város napjaként szeptember 11-ét. A 300. évfordulóra pedig ezen a helyen emelték a ma is álló új emlékművet.


A magyar áldozatok emlékművei


A városban három emlékművet emeltek a különböző történelmi események helyi magyar áldozatainak. Egy közülük az 1848–49-es történések, kettő pedig az 1944-es délvidéki vérengzések halottjainak állít emléket. A 48-as emlékmű a Felsővárosi temetőben található. Az 1889-es vasútépítéskor felásták a 49-es sáncokat, és az ott talált maradványokat tömegsírban helyezték el, ahová később az emlékművet emelték. A szabadságharcnak rengeteg (kb. kétezer) polgári áldozata is volt. Az elesett szerbeknek a pravoszláv temető kápolnája állít emléket.

 

Az 1944-es magyar polgári áldozatok első emlékműve szintén a Felsővárosi temetőben épült közvetlenül a 48-asoké mellett. Erre a gyilkosságok ötvenéves évfordulóján került sor 1994-ben. Az alkotásokon megtalálható a lemészárolt személyek névsora, melyet a 65 nevet tartalmazó halállistáról másoltak át, ám egyesek szerint az áldozatok száma 90 körül lehet. Az emlékművet először a kivégzések helyszínén, a híd mellett képzelték el, ahol 2007-ben fel is állították a Recskó Béla által készített kopjafát. A holttesteket egykor a közelben ásták ki. A megemlékezések hagyományosan halottak napján a temetőben, november 9-én (a gyilkosságok évfordulóján) pedig a hídnál vannak.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

" Az igazi csodák mily kevés zajt ütnek! A lényeges ...

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Czeglédy Gabriella: Télapó az úton Szarvas húzza ...

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_nyajas_mese_2110590_2434_s

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

CSAK KEVESEKET DERÍTHET JOBB KEDVRE A NAPSÜTÉS ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Koós Attila : HA VOLNA Ha volna egy csodás, hatalmas ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Nem az az igazi kín, amikor könnyektől el vagy...

Rádiné Zsuzsa 23 órája új blogbejegyzést írt: Kilátástalan tigrissors

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu