TERMÉSZET BARÁTI KÖR

TERMÉSZET BARÁTI KÖR blogja

Demográfiai katasztrófa Kínában?

11 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás

2025-re a nemzőképes férfiak egyötödének nem lesz kivel családot alapítania – Pekingben új népesedéspolitikáról vitáznak.

Súlyos gondot jelent Kínában a lakosság elöregedése, amely az 1979-ben bevezetett „egykepolitika” elkerülhetetlen következménye. Noha az ország ma még ereje teljében van, néhány évtized múlva súlyos problémákkal lesz kénytelen szembenézni. A helyzet megoldása már biztosan az állampárt új vezetésére hárul, amely leghamarabb 2013 tavaszán gondolhatja újra a jelenlegi szabályozást.

Cikkünk megjelenésekor még nem tudni, hogy az Egyesült Államok vagy Kína végez a londoni olimpia éremtáblázatának első helyén, de az első napok kínai dominanciáját látva az legalábbis kijelenthető: a 2008-ban Pekingben megszerzett száz érem (köztük 51 arany) nem holmi egyszeri fellángolás volt – elég csak az elmúlt napokban, a londoni úszóversenyeken mutatott teljesítményre gondolni. Mindez azt jelzi, hogy az erőforrások továbbra is biztosítottak, a sportolók nevelése olajozott. De vajon meddig tartható fenn ez a színvonal, és mi lesz az utánpótlással néhány évtized múlva? Utóbbinál nem feltétlenül csak a sportra gondolunk.

Dupla vagy semmi

Az 1950-ben még „csak” 540 milliós ország lakossága alig három évtized alatt csaknem megduplázódott, 960 millió főre emelkedett. Történt mindez a mai életszínvonallal összehasonlíthatatlan elmaradottságban, gazdasági pangásban. A kínai kormányzat a szokatlan tendenciát látva 1979-ben szigorú népességszabályozási politikát hirdetett, amelynek hivatalos fő elemei a késői házasságkötés, a késői szülés, az „egy házaspár-egy gyerek”, illetve a „jobb minőségű csecsemők”. A lakosság, elsősorban a városokban, hamar alkalmazkodott ehhez, s ez lassanként a demográfiai mutatókon is meglátszott – már ami a mennyiséget illeti. Merthogy a művi családtervezésnek megvolt a maga ára: becslések szerint négyszázmillió gyermek születését akadályozták meg, ennek eredményeként pedig a lakosság drasztikusan elöregedett: 1980-ban 22 év volt az átlagéletkor, ez mára 35-re emelkedett. Beszédes adat az is, hogy amíg ma az 1,3 milliárd kínainak alig kilenc százaléka 65 év feletti, addig 2050-re több mint negyedük lesz az, úgy, hogy az átlagéletkor megközelíti az ötven évet, azaz minden második ember ennél idősebb lesz.

Mi következik ebből? Tovább és meredeken öregedő társadalom, a munkaképes réteg elvékonyodása, ezáltal zsugorodó termelékenység. Pedig az – hiába a hízelgő gazdasági mutatók – még bőven fokozható, nem beszélve a lakosság vidéken, a létminimum körül élő 53 százalékának felzárkóztatásáról. Kína tehát előbb öregedik el, mint azt a gazdasági potenciálja indokolná.

Fenyőfa és búgócsiga

Az összeállításunkhoz készült grafikán pontosan látszanak az előbb felvázolt problémák. Az 1950-es állapotokat tükröző (fenyő alakú) kínai korfa egy tipikus fejlődő társadalom képét mutatja: a csecsemők és kisgyermekek számának fölényét, a termelő (18–50 éves) korosztály „középértékét” és az idősek számának elenyésző mértékét. Ezzel szemben a mai állapotok már egy fejlett ország mutatóihoz hasonlítanak, a fiatalok és a termelők számának minimális eltérésével és az idősek „térnyerésével” (búgócsiga alakú korfa). Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban ma 13 százalék a 65 év felettiek aránya, ám ott ez – a magasabb életszínvonal miatt – sokkal indokoltabb, eltartásuk ugyanis nem jelent megoldhatatlan feladatot.

A két vezető hatalom korfája tehát évről évre jobban idomul egymáshoz (sőt 2050-re a kínai jobban „torzul felfelé”, azaz több lesz a nyugdíjaskorú, mint a tengerentúlon), miközben a 2011-es kimutatások szerint az egy főre eső kínai GDP még mindig csak alig több mint hatoda (8400 dollár) az amerikainak. Egyre szűkebb lesz tehát az a kör, amelyik érdemben tud hozzájárulni ahhoz, hogy ez az adat kedvezőbb legyen, vagyis hogy Kína évtizedek múlva is a tartani tudja az elmúlt években mutatott látványos gazdasági fejlődést. Ha ez így lesz, akár a munkaerőexport sem lesz elképzelhetetlen, s minthogy Kínát ma nem elsősorban a befogadókészségéről és a toleranciájáról ismerik, ez még akár feszültségekhez is vezethet.

Az ENSZ népesedési előrejelzései szerint a jelenlegi népesedésszabályozási feltételekkel a kínai társadalom 2025-ig képes reprodukálni önmagát (akkor már csaknem 1,4 milliárdan lesznek), ám utána a népesség relatíve lassú fogyásnak indul, amely 2045-ben gyorsul fel: a világszervezet szerint az akkor kezdődő másfél évtized alatt (vagyis 2060-ig) 120 millióval, 1,21 milliárdra apad – a délnyugati szomszéd, India lakossága ezalatt 1,72 milliárdra duzzad!

A hirtelen fogyás legfőbb oka a nemek arányának, már tapasztalható meredek eltérése: ma Kínában a négyévesnél fiatalabb korosztályban 100 leánygyermekre 123 (!) fiú jut. Ők éppen 2025 után vállalkoznának családalapításra – ha lenne kivel: az előbbi adatból ugyanis könnyen kiszámítható, hogy a nemzőképes férfiak kerek egyötöde képtelen lesz utódot támasztani. A párhuzamot képtelenség kimutatni, de az arab országok példájából – „tavaszuk” óta – láthatjuk, hogy hova vezet a masszív férfitöbblettel követelt demokrácia…

Sürgősségi eset

Az „egykepolitikáról” folytatott hivatalos diskurzus sokáig vörös posztónak számított Kínában, ám, amint erről a China Economic Times beszámolt, július elején már kormányközeli agytrösztök is a jelenlegi helyzet fenntarthatatlanságáról beszéltek. Persze az időzítés nem véletlen: az országot irányító Kínai Kommunista Párt ugyanis a következő hónapokban „sorcserével” megújul, irányítói pedig 2013 márciusától veszik majd át az állami funkciókat.

A demográfiai előírások megváltoztatása tehát a következő bő fél évben kizárt, ám jövő tavasszal, ha nehezen is, de itt is bekövetkezhet változás. Évtizedes struktúrák és berögződések hirtelen megváltoztatása ugyanis a mégoly szervezetten működő kínai államigazgatás számára is kihívást jelenthetnek, nem beszélve az „egy házaspár-egy gyerek” sémában szocializálódott társadalomról. Megfontolt, egyúttal gyorsan és hatékonyan kivitelezhető intézkedések kellenek tehát, amelyekkel megfordíthatják a jelenlegi trendet. Ellenkező esetben lelassul a most – joggal – büszkén hangoztatott fejlődés, az Egyesült Államok meg visszaveszi vezető helyét az olimpiai éremtáblázaton.

Vörös Szabolcs
magyarhirlap.hu

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

Új bejegyzés

Blog szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: