Szenzációs születésnapi ajándékkal örvendeztette meg egy lakója az egy éve megnyitott Körösvölgyi Állatpark munkatársait - az itt élő európaibölény-párnak kisborja született. A kicsi egészséges, 18 kilós, azonnal lábra állt, hamarosan a látogatók is találkozhatnak vele.

Neve még nincsen, a névadók azok a szerencsés tiszaföldvári iskolások lesznek, akik véletlenül éppen szemtanúi voltak pár napja a születésének.
2014 július elején nyitotta meg kapuit a Körös-Maros Nemzeti Park központjában, a szarvasi Anna-ligetben a Körösvölgyi Állatpark. A már korábban itt létesített másfél kilométeres tanösvény mentén elhelyezkedő Állatpark egyértelmű sikernek mondható, amint erről dr. Tirják László, a KMNP igazgatója beszámolt a greenfonak, az első csonka évben 10 ezer látogató járt itt, és az idén is már közel ennyien keresték fel a parkot, pedig a turisztikai főszezon, amikor a Körös-vidék különösen népszerű, még csak most kezdődik.

A Körösvölgyi Állatpark a Holt-Körös partján olyan természetes közegben létesült, ahol találkoznak a természetes és mesterséges állatvilág egyedei. Olyan állatokat láthatunk itt, amelyek ugyan ismertek, de a valóságban csak ritkán, inkább mesekönyvek oldalain találkozhat velük az érdeklődő gyerek és felnőtt. 26 állatfajt mutatnak be, például teknősöket, mókusokat, hollót, mosómedvét, nyusztot, szarvasokat, aranysakált, vadlibát, baglyot. Köztük számos a mentett vagy háznál, kézzel nevelt védett állat, amelyeket nem lehet visszaengedni a természetbe, mert ott elpusztulnának.

A park legnagyobb testű állatai a már említett kisborjú szülei. A papa nagyjából 700-900 kilós bika, a tehénmama fél tonna körüli. A Lengyelországból származó pár Szarvasra a Budakeszi Vadasparkból érkezett. A bölénymamának ez az első borja, akit nagyon véd, amikor a közelébe léptünk, hangos morgással igyekezett tudtunkra adni, hogy nemkívánatos az ottlétünk.
bölénymama borjával a Körösvölgyi Állatparkban

Az európai bölény, Európa legnagyobb szárazföldi állata teljesen eltűnt Magyarországról és mára a kontinensen is csak kis területen található. Még Mátyás király idejében megszokott királyi passziónak számított egy bölényvadászat, a 18. században nagyon megfogyatkozott a számuk. A történelmi Magyarország területén az utolsó bölényt 1762-ben ejtették el a Kárpátokban.
Az európai bölények fennmaradására már az 1700-as években intézkedéseket tettek a lengyel, litván és orosz uralkodók és főurak, vadasparkokban helyezték el őket, és biztosították a lengyelországi Bialowieza erdeiben élő bölényállomány életterét.

Napjainkban is itt, a Bialowieza Nemzeti Parkban maradt fenn egy vadon élő állomány a bölényrezervátumban, amely az európai fajvédelmi program fontos területe. A Körös-Maros Nemzeti Park tavaly csatlakozott ehhez, így például ennek a kis borjúnak a felnőtt életét is az dönti majd el, hogy a bölényvédelmi program keretében hol lesz szükség rá.

Sarkadi Péter és Tirják László a KMNP igazgatója riportkészítésben az Anna-ligetben

 Sarkadi Péter és Tirják László beszélgetése meghallgatható július 15-én 9.30 - 10.00 között a Jazzy rádió Millárreggelijének Zöld iránytű rovatában Budapest vételkörzetében a 90.9 MHz-en, vagy a neten.

Az idén tavasszal elhunyt neves biológus és természetvédő, dr. Puky Miklós képeiből nyílt kiállítás Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpontban. A fotók Nepál különleges világába kalauzolják az érdeklődőket július 31-ig.