Kép: Wikipedia
A kutatók a ma is élő Ceratophrys nembe tartozó dél-amerikai szarvasbékák harapását elemezték - számol be az Adelaide-i Egyetem oldala. Ezek az élőlények Pac-Manre emlékeztető külsejük, színes bőrük és falánkságuk miatt igen népszerűek a nemzetközi állatkereskedelemben.
Az Adelaide-i Egyetem, a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem és a University College London munkatársai új kutatásuk során arra jutottak, hogy a modern szarvasbékák harapásereje bizonyos emlős ragadozókéval vetekszik.
Marc Jones, az Adelaide-i Egyetem biológusa szerint a békák túlnyomó többségével ellentétben a szarvasbékák állkapcsa elég erős ahhoz, hogy nagyobb prédákat, például kígyókat, más kétéltűeket és rágcsálókat is elejtsenek.
Az eredmények alapján a kisebb, 4,5 centiméter széles fejű fajok akár 30 newtonos erővel is haraphatnak. Egy fej- és testméreten alapuló számítás azt is felfedte, hogy a nagyobb, 10 centiméteres fejszélességű dél-amerikai élőlények 500 newtonos erővel zárhatják össze szájukat. Ez egyenlő a hasonló fejméretű hüllők és emlősök harapáserejével.
„Ez olyan érzés, mintha az ember 50 liternyi vizet egyensúlyozna az ujjhegyén” - mondta Kristopher Lappin, a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem munkatársa.
Az arányokon alapuló becslést arra is felhasználták, hogy kiszámolják a 68 millió éve kihalt Beelzebufo harapáserejét. A szakértők arra jutottak, hogy a hatalmas béka elképesztő, 2200 newtonos erővel szoríthatta össze állkapcsát. Hasonló harapásereje a farkasoknak és nőstény tigriseknek van. Jones úgy véli, a Beelzebufo akár a kisebb és fiatalabb dinoszauruszokat is el tudta ejteni.
Lappin szerint ez volt az első alkalom, amikor békák harapáserejét mérték fel. Sean Wilcox, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem kutatója hozzátette: bár a szarvasbékákat sokan vicces külsejűnek tartják, ezek a ragadozók sokat elárulnak a kihalt, óriási Beelzebufóról.
(650x417).png)
Kommentáld!