Természet: DIÓSZEGI VILMOSRA EMLÉKEZÜNK MA

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


 

Diószegi Vilmos etnográfus, az ázsiai népek kutatója 75 éve, 1923. május 2-án született Budapesten.

 



 

 

A néprajz, azon belül kivált a samanizmus már gyermekkorától érdekelte. A Budapesti Tudományegyetemen kiváló orientalisták – Ligeti Lajos, Németh Gyula, Zsirai Miklós – tanítványa volt.

1944-től a belső-ázsiai tanszéken tanársegéd, majd 1947-től a Néprajzi Múzeum munkatársa volt.


A Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának 1963-tól tudományos munkatársa, később osztályvezetője lett.


Számos kutatóutat tett az ázsiai nomadizáló népek között, ahol az ősi magyar hitvilág elemeit és rendszerét, az ősmagyarok természetszemléletét kutatta.


Ô hozta létre a világon ma is egyedülálló Sámánhit Archívumot. Ankarában és Isztambulban 1954-ben megrendezte a Néprajzi Múzeum kiállítását, közben Anatóliában tanulmányozta a jürük pásztornép életét.


1957–1958-ban több mint egy évet töltött a Szovjetunióban, és eljutott a szibériai burjátok, szagájok, szojotok és karagaszok településeire.


Mongóliában a sámánhit maradványait tanulmányozta 1960-ban, és egy mongol sámán halála után „szellemházának” teljes felszerelését sikerült hazahoznia a Néprajzi Múzeumnak.


Négy évvel később ismét a Szovjetunió keleti népei között kutatott, pályáját betegsége és korai halála derékba törte.


1972. július 22-én hunyt el Budapesten. Művei – Sámánok nyomában Szibéria földjén (1960), Sámánizmus (1962), A pogány magyarok hitvilága (1967) – a sámánhit és az ősi magyar hitvilág kutatásának maradandó értékei.

 

Diószegi Vilmos sírja a Farkasréti temetőben

Az ősi magyar hitvilág és a sámán alakja

network.hu

Sámán, kellékeivel

 

 

Ha a sámán vagy a táltos szót halljuk, mindig valami varázslatos, misztikus jut az eszünkbe – igazunk is van, meg nem is. A misztikus események ugyan hozzátartoztak a sámán életéhez, ám tevékenységük pogány eleink életében alapvető, majdhogynem létfontosságú szerepet játszott. De kik is voltak a varázslatok tudói?

network.hu


Jupik sámán gonosz szellemet űz ki egy beteg fiúból / A gonosz megverésének munkája. Nushagak terület, Alaszka, 1890-es évek.

 

 

A pogány magyarok világfelfogásának alapja a samanisztikus világkép volt. Elemei a mai napig sem tűntek el teljesen: népmeséinkben, mondókákban, gyermekdalocskákban s a legkülönbfélébb hiedelmekben élnek tovább. Maga a sámán szó a Közép- és Kelet-Szibériában élõ tunguz nép nyelvébõl került át a magyar nyelvbe, s maradt meg a mai napig, bár sajnos tudásunk kevesebb róluk, mint amennyire fontosságuk, eleink életében betöltött szerepük alapján szükségünk lenne.

 

network.hu


Hakasz vagy altaj kizsi sámánnő képe egy kora 20. századi orosz képeslapról.

 

 

Hogyan születik a sámán

network.hu

Szibériai sámándob rajza egyéni kifestéssel a Szibériai művészetek c. kifestőfüzetből.

 

 

Szó ami szó: a sámán valóban “születik” – nem lehet csak úgy sámánná válni, ha netántalán valaki erre vágyott volna. Sámánnak születni kell!

Már a születéskor megmutatkoznak olyan jegyek a gyermeken, amelyek alapján késõbb, felcseperedvén sámánná válhat. (Ugyanis nem mindenkibõl lesz sámán, aki annak indul: sõt, a jelöltek, általában egyáltalán nem akarnak azzá válni, kifejezetten tiltakoznak ellene…)


A kiválasztott többnyire “fölös” csonttal születik: tíznél több ujjal vagy fent is, lent is két-két fogsorral, netán hetedik fiúgyermekként jön világra. Amikor aztán serdülõvé cseperedik, a szellemek hívására “sámánbetegségbe” esik: egyre gyakrabban rohamok, ájulások lepik el. Egyszer csak elaludván (“elrejtezvén”) mély álomba merül, ezalatt a szellemek elõjönnek, megvizsgálják a testet, megállapítják, hogy megvannak-e a szükséges fölöscsontok. Az élettelen testet vér borítja el, szétdarabolják, majd újra összerakják. (Egyébként három napig fekszik élettelenül – akárcsak jó néhány hasonló népmesében.)


Ha minden rendben van, a leendõ sámán megkapja tudományát, elõtte azonban be kell járnia az “alsó világot”, azaz a föld alatti világot.


Próbatétel: a tetejetlen fa megmászása

network.hu

Lapp sámán, dobjával

 

 

Aki szereti a meséket, és sokat olvasott gyermekkorában – vagy netán felnőttként sem veti meg őket – minden bizonnyal sokszor találkozott azzal a motívummal, hogy a mesehősnek a cél érdekében meg kell másznia egy hatalmas hegyet vagy fel kell kapaszkodnia egy óriási méretű fa tetejére, ahol megküzd az ott lakozó gonosz sárkánnyal vagy kígyóval. Így hozhatja le aztán onnan a csodás almát netán az élet vizét stb., s végül is elnyerheti a csodaszép királylány kezét.

network.hu


Álltafigurákkal díszített sámándob festett rajza a Szibériai művészetek c. kifestőfüzetből

 

 

E mesemotívum fennmaradása a sámánhittel kapcsolatos: a sámánnak is – még mielõtt elnyerné mesterségét – egy tetejetlen fára, a világfára kell felmásznia, de legalábbis egy magasabb létrára, mindenképpen valami magas helyre, mely hitük szerint összeköti az alsó, a középsõ és a felsõ világot. Méretei szertelenek: a mesékben akár egész országok is elférnek egy-egy levelén. Gyökerénél található az alvilág, mely a sámánhitű népeknél nem más, mint a hüllõk birodalma. Kígyók, békák lakhelye – gondoljunk csak arra, honnan s ered tehát, ha kígyót-békát kiabálunk valakire…


Még a bibliai paradicsomi almafa is értelmezhető úgy, mint a világfa keresztényiesített formája. Itt éppúgy egy kígyó tekeredik a bűnbe csábító fára, vagy akár a görög mitológiában a Heszperidák kertjében található csodálatos aranyalmafát is egy kígyó őrzi.

network.hu

 

 világfa motívum

 

A világfa ágai között találjuk a Napot és a Holdat, az ember számára legfontosabb két égitestet. E két planéta gyakran jelenik meg a sámán ruháinak, felszereléseinek díszítésén is. A szibériai népek sámánhite szerint a sámáneszözöket is itt, a világfa tetején fogja megkapni.


 

Varázslat, harc és gyógyerő


 

Maga a sámán megjelenés is már varázserejét sugallja: dobjával, különös, sokszor számtalan szalagból álló, állatmintás vagy geometrikusan mintázott ruhája, fejét szarvasagancs vagy tollak díszítik – mindezek a kellékek szükségesek révülete és varázslatai végrehajtásához.


A sámánok “feladatköre” meglehetősen szerteágazó. Az emberekhez való viszonyuk zömmel pozitívan alakul. Segítenek rajtuk betegség idején, megjósolják, hogy a szellemek hogyan viselkednek majd, hiszen ez a sámánhitű népek életének egyik leginkább befolyásoló tényezője.


Dobjának segítségével tudja emberfeletti cselekedeteit végrehajtani: érintkezésbe lép a szellemekkel. Mai szóhasználatunkkal azt mondanánk, extázisba esik, a megfelelőbb kifejezés viszont inkább a “rejtezés” vagy a “révülés”, melyek egészen ősi eredetű szavaink, néhány ugor népcsoportnál pedig a “révül”, “rejtez” igét az “elragadtatódik”, “ellesz”, “ellát” értelmű szavak váltották fel.


Révülése során mormolt éneke, az ún. sámánének tulajdonképpen nem nevezhető éneknek, hiszen nincs állandó szövege, mindössze az indulatszavak maradtak fenn. Liutprand cremonai püspök a 933-as merseburgi csatáról írva is megemlékezik a magyarok “huj!”, “hej!” csatakiáltásáról, melyek minden bizonnyal a sámánok énekéből származó indulatszavak voltak. S ha már a történelmet emlegetjük, meg kell jegyezni, hogy a sámánok, varázslásaik, és énekeik egyik fontos bizonyítéka, hogy még az 1061-es pogánylázadások jegyzőkönyvében is szerepel a pogány papok “istentelen verseinek” és a “varázslásainak” az elítélése – lévén, hogy eleink jobban bíztak a már bevált eszközökben a pogány varázslatokban, mint a keresztények sokszor erőszakos hittérítőiben.


Éneke során szólítja fel a természetfeletti lényeket, hogy segítsenek neki, hívja őket, jöjjenek hozzá. Ilyenkor aztán két módon is érintkezésbe léphet a szellemekkel: vagy a szellem maga jelenik meg a révülőknek, vagy az évülő lelke megy a szellemek birodalmába. Tudása, melynek segítségével kiválasztódik népétől, onnan ered, hogy a szellemekről szerez ekkor információkat, vagy tőlük tud meg bizonyos dolgokat, melyre népének szüksége van.


Éneke és tánca során közös mozzanat a sámánhitű népeknél, hogy melegség önti el, valamint az, hogy ásítania kell, hogy a megjelenő szellemeket bekaphassa. (Kezünket tehát nekünk, kései utódoknak sem véletlenül kell a szánk elé helyezni, ha ásítozunk.) Énekük népszokásokban, a kiszehajtásban, a villőzésben és a regölésben élt tovább, legalábbis erre vezethető vissza.


Gyakran maguk a sámánok viaskodnak egymással: állatalakban a lappoknál rénszarvasként főszellemeik harcolnak, a magyar néphit sámánjai, majd később táltosai pedig bika vagy csődör alakjában viaskodnak egymással. Színük többnyire fekete és fehér, ha veszít a “jó” sámán, hatalmas vihar támad, ám ha õ nyeri meg a harcot, szép idő lesz.

 

 

A sámán a boszorkányt is felismeri álmában, de dobja sem csak az elrévüléshez szükséges: gyógyítani tud vele. Ennek a hagyománya maradt fenn egy népszerű kis gyermekdalocskában:


“Gólya, gólya, gilice,
Mitől véres a lábad?
Török gyerek elvágta,
Magyar gyerek gyógyítja,
Síppal, dobbal, nádihegedűvel.”


Vagy akár ebben a kiszámolósban is a sámánok nyomaival találkozhatunk:


“Szita, szita, péntek,
Szerelem csütörtök,
Dob szerda.”


Az utóbbiban a szita és a dob együtt fordul elő, ez valószínűleg egy későbbi ráolvasásból ered, ahol fordított sorrendben sorolják fel a hét napjait, a varázslás hatékonysága érdekében.


Dobolással még szerelmet is lehet varázsolni: “kötnek” és “oldanak” általa, de jövendőt is mondhat vele. A magyar népi hiedelemvilágban máig fennmaradt, hogy a dob vagy a szita hátán gabonaszemekből (többnyire kukoricából) jósolnak, ha meg akarják tudni a jövendőt.


A sámánhit továbbélése


 

Bármennyire is igyekezett a kereszténység kiszorítani a pogány magyar hitvilágot, egyes elemei fennmaradtak, sőt, előfordult, hogy bizonyos részek keresztény változatban éltek tovább. A sámán szó mellett megjelent a táltos, majd a garabonciás – mindkét szó rokon értelmű egymással. A garabonciások és a táltosok éppúgy képesek varázslatokra, különös tettek végrehajtására, s legtöbbször ők is pozitívan viszonyulnak az emberekhez. Ugyanúgy viaskodnak, jövendölnek, rossz vagy hó időt hoznak, hasonló próbatételeken mennek át. A táltosképzet tehát a magyarság etnikus sajátossága és tulajdonképpen a pogány magyar hitvilág, a samanizmus továbbélése.

 

 

 

A magyar sámánhit ereje

Gondoljuk-e gyermekkorunk csodálatos népmeséiről, hogy tulajdonképpen micsoda titkokat rejtenek? És azt, hogy az ősi magyar sámánhit elemeit a modern pszichiátria is felhasználja?

 

Erdélyi gyógyító asszonyok

Tizenhárom évvel ezelőtt, világszerte egyedülálló kezdeményezésként Czaga Orsolya és Elekes Gábor pszichológus házaspár az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Valláslélektani Osztályán sámánrítusokat használó csoportot hozott létre skizofrén betegek, szenvedélybetegek és depressziósok számára. A kísérleti csoportban több évezred során kicsiszolt és néprajztudósok által összegyűjtött gyógyító eljárásokat használtak fel. A kísérlet rendkívül eredményes volt, ezért ma már létjogosultsága van a samanizmus alkalmazásának a pszichiátriában.

 

Az erdélyi gyógyító asszonyok még a közelmúltban is úgy alkalmazták az ősi technikákat, hogy vetettek egy keresztet, és ezt követően csinálták a sámánszertartást. Az egész magyarság - pl. a palócok, a matyók, a bodrogköziek, a kunok, székelyek, csángók - körében gyakori volt a természetfeletti lényekkel való érintkezésnek az a módja, amikor a révülő táltos vagy sámán lelke megy a szellemek birodalmába, és ott időben-térben távoli eseményekről szerez tudomást.

 

 

Rossz utazás

Ma már nemzetközi pszichiátriai konferenciákon tartanak bemutatókat a samanizmus alkalmazásáról. Az emberiség nagy vesztesége, hogy eltűntek a természeti népeknél mindennaposnak számító rítusok. Ezek pontosan azt a hiányzó részt pótolnák, amellyel emberi-lelki-szellemi teljességünket valósíthatnánk meg. A nyugati típusú társadalmak egyre inkább a tudati mélyélmények hiányával küszködnek. Egy bizonyos szintre el tudunk jutni a szerelem, a vallás vagy éppen a művészetek által, a megváltozott tudatállapotban megélt élmények viszont hiányoznak. Sokan ezt keresve fordulnak bizonyos vallásokhoz vagy az alkoholhoz és a kábítószerhez.

 

Ekkor azonban "rossz utazás" történhet, értő vezetés nélkül negatívvá válik az élmény. A drogos ebben a folyamatban egyedül van, míg a táltos vagy sámán mindig egy meghatározott spirituális céllal, a visszaútra is vigyázó kísérővel teszi meg ezt az utat. A legtöbb ember nincs felkészülve arra, milyen erők ébredhetnek ilyenkor, ezért óriási veszélyeket jelent a megfelelő felügyelet nélküli "utazás".

 

A korabeli sámánoktól eltérően, akik nagyrészt a közösség egésze vagy egy beteg tagja felől kaptak felkérést az utazásra, a Czaga Orsolya és Elekes Gábor vezette csoportokban a tagok saját problémáik megoldását, testi-lelki-szellemi egészségük megőrzését, fejlesztését célozzák meg a megváltozott tudatállapotban tett utazás során. 


A foglalkozás körben zajló kézfogással indul, a résztvevők ezzel kiemelkednek térből és időből. Az érintés a megkapaszkodás biztonságát adja, s az egyén, a csoport, a környezet és az univerzum egységének érzését teremti meg.

 

 

A rossz elriasztása

Ezt követően a saját kezűleg készített eszközökkel való csörgőzés a zavaró gondolatokat, érzéseket "riasztja" el, és előkészíti az utazást a segítőkkel való találkozáshoz. Ekkor használják az erőtáncot és erőéneket is, ezzel idézik meg a segítő erőállatokat. A segítségül hívott erőállatok - mindig vadon élő, sokszor a betegek számára is ismeretlen, más földrészen honos fajok - kulcsfigurái a folyamatnak, mivel állandó szövetségesként velük dolgozik majd az "utazó". A következő szakaszban a hagyományos szertartásoktól eltérően nem a sámán - jelen esetben a pszichológus - teszi a dobszóval kísért utazást, hanem a páciens. Ekkor a beteg a személyes problémáit megfogalmazza, s arra koncentrál, amiben tanácsot szeretne kapni.

 

A sámándob hangjának és ütemének segítségével a nem hétköznapi világ alsó, felső, középső világában jár, amely különböző típusú problémamegoldásokat fejez ki: az énerő növelését, krízishelyzetben javaslat kérését a helyes hozzáállásra, cselekvésre vagy információk beszerzését. A tánc, az ének, a csörgőzés és a dobolás elősegítik az én szolgálatába állított utazást. A látott, megélt élmények, megjelenő formák, személyek mély belső drámák lejátszódását teszik lehetővé. Az utazásról dobszó hívja vissza a résztvevőket. Ezt követi az élmények leírása, megbeszélése, rajzokkal, festményekkel történő feldolgozása. Fontos tudni, hogy a sámánmunka - mint az összes spirituális munka - veszélyeket is rejthet. A gyorstalpaló spirituális kurzusok vezetői szerint erről szó sincs, egy átlagember akár két nap alatt eljuthat az általuk ajánlott technikával a szellemi teljesség csúcsaira.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu