Dr. Beretzk Péter
(Szeged, 1894. 10. 23.- Szeged, 1973. 06.
09.)
Végzettsége: orvostudományi egyetem, orvos, ornitológus, a biológiai tudományok kandidátusa
(1952)
|
|
Dr. Beretzk Péter
|
1912–1914 között a kolozsvári egyetemen, majd 1918–1920
között a budapesti egyetemen folytatta orvostudományi tanulmányait és itt
szerzett oklevelet is. A MÁV szolgálatában dolgozott, mint orvos; itt
igazgató-főorvosi címet nyert. Tudományos munkásságát a madártan területén
fejtette ki. Nagy szerepe volt a szegedi Fehér-tó madárvilágának feltárásában,
majd a terület védettségének kiharcolásában.
Tudományos tevékenységének
elismeréseképpen a szegedi tudományegyetemen 1948-ban magántanári képesítést,
majd 1964-ben egyetemi tanári címet nyert. A Madártani Intézet 1945-ben
rendkívüli tagsági oklevéllel tüntette ki, 1968-ban a szegedi JATE a József
Attila-emlékérmet adományozta számára. Az agrai Academy of Zoology rendes tagja
volt, a Dél-Finn Természetvédelmi Egyesülettől pedig külföldi tagsági oklevelet
nyert.
1932-től járta rendszeresen a szegedi Fehér-tavat és a
környező ősállapotú szikes gyepeket .A madarak gyűjtése és megfigyelése mellett
1932-től rendszeresen foglalkozik madárfotózással is.(
Képei a szegedi Móra Ferenc Múzeum diagyűjteményéből.)
1952-ben szakértői
minőségben működik közre Homoki-Nagy István „Vadvízország” című filmjében,
amely a szegedi Fehér-tóról forgattak, és méltán tették azt világhírűvé. Kutatásainak
kezdete egybeesett az „Ősfehértó” halastórendszerré való alakításával.
Szembesülve annak a reális fenyegetésével, hogy az akkori páratlan költő-és
vonuló állomány áldozatul eshet az előretörő gazdasági érdekeknek, a tudós 1938-ban
neves támogatók szakvéleményével felvértezve védelmi javaslattal fordult Szeged
város törvényhatóságához. Indítványára Szeged (228/1938 sz. határozatával)
az Algyői-főcsatornától északra elterülő "ősszikesből" 280 holdat
védetté nyilvánított. A következő évben a földművelésügyi miniszter (113.
559/139 fö i.ü.o. határozata) a védett terület nagyságát 350 holdra emelte.
Ezzel megvalósult az első magyar madárrezervátum!
1951–ben gyűjteményét a "Szegedi Állami Múzeumnak"
ajándékozta.
Az örökletét legértékesebb részét a madáranyag jelenti. Ennek
leltározását, 1953 és 1958 között, Csongor Győző végezte. A Beretzk-féle
örökletétben 16 madárrend 231 faja található. A 806 példányból 738 (91,57%)
fehér-tavi gyűjtésű madár, a többi 68 (8,43%) egyéb lelőhelyekről származik.
Hasonló a fajok aránya is, 211 fehér-tavi (91,35%), 20 (8,65%) máshonnan származik.
|
|
Dr. Beretzk Péter szerecsensirály fiókát fényképez
|
Tudományos munkájának eredményeit
nagy számú publikációjában adta közre, 40 éven keresztül írt tudományos
közleményeket szakmai lapokba /120 cikk/, ismeretterjesztő írásokat /281/
közéleti folyóiratokba. Beretzk Péter irodalmi munkásságát Jakab Béla
összegezte 1984-ben. Emlékét a Móra Ferenc Múzeumban tábla, szülővárosában
utcanév őrzi.
Beretzk Péter közéleti emberként is sokat tett városáért. Mint a városi törvényhatósági bizottság tagja, számos,
figyelemre méltó javaslattal állt elő. Ha a közművelődés területét vizsgáljuk,
ilyenek például a múzeum épületének kibővítése, a díszterem kialakítása, a
Stefánia-park rendezése. 1945 után (már magánemberként) ő kezdeményezte a hazai
preparátorképzés megindítását és a Magyar Madártani Egyesület Szegedre
költöztetését. Az örökletét anyagára alapozva, 1952-ben, Szegeden jött létre a
vidék legnagyobb múzeumi természettudományos állandó kiállítása: ”A Fehér-tó
élete.”
Néhai Beretzk Péter életműve
nagymértékben hozzájárult városunk jó hírének a megalapozásához. Munkásságát a
madarászok Európa-szerte elismerik, tanítványai a világ számos egyetemén és
tudományos kutatóhelyén dolgoznak.
A hálás
utókor a "Fehér-tó atyja" névvel ismerte el a nevezetes tóvidék
megmentéséért folytatott, gyakran reménytelen küzdelmét.
Fehér-tó
A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő 14 km²-es Fehér-tó Csongrád megyében, Szegedtől északra található.
Magyarország legnagyobb szikes tava. Gazdag madárvilága (mintegy 280 faj)
és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható
terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és
táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak,
vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.
A tó első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a 19. század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A tó egykor a jellegzetes alföldi szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, sziksós vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. A meder időnkénti kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó.
Madárvilága
- dankasirály (Larus ridibundus) (látható: egész évben, költés: április utolsó harmada–június végéig)
- szerecsensirály (Larus melanocephalus) (látható: március-augusztus, költés: május-június
- szürke gém (Ardea cinerea) (látható: egész évben, költés: március közepe-július utolsó harmada)
- vörösgém (Ardea purpurea) (látható: április elejétől-szeptember végéig, költés: április utolsó harmada-július utolsó harmada)
- nagy kócsag (Egrettea egretta) (látható: egész évben, költés: március közepe-július eleje)
- kis kócsag (Egretta garzetta) (látható: április-október, költés május eleje-július utolsó harmada)
- kanalasgém (Platalea leucorodia) (látható: március-október, költés: április első harmada-július utolsó harmada)
- barna rétihéja (Circus aeruginosus) (látható: egész évben, költés: áprilistól július végéig)
- küszvágó csér (Sterna hirundo) (látható: április-szeptember), költés: május közepe-július közepe
- tőkés réce (Anas platyrhynchos) (látható: egész évben, költés: március eleje-július vége)
- barátréce (Aythya ferina) (látható: egész évben, költés: április végétől-június közepéig)
- daru ( Grus grus) (látható: március, szeptember-november)
Kommentáld!