Természet: DR. BERETZK PÉTER ORVOS, ORNITOLÓGUS

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Dr. Beretzk Péter


(Szeged, 1894. 10. 23.- Szeged, 1973. 06. 09.)
Végzettsége: orvostudományi egyetem, orvos, ornitológus, a biológiai tudományok kandidátusa (1952)

 


Dr. Beretzk Péter
Dr. Beretzk Péter

 

 

1912–1914 között a kolozsvári egyetemen, majd 1918–1920 között a budapesti egyetemen folytatta orvostudományi tanulmányait és itt szerzett oklevelet is. A MÁV szolgálatában dolgozott, mint orvos; itt igazgató-főorvosi címet nyert. Tudományos munkásságát a madártan területén fejtette ki. Nagy szerepe volt a szegedi Fehér-tó madárvilágának feltárásában, majd a terület védettségének kiharcolásában.

 

Tudományos tevékenységének elismeréseképpen a szegedi tudományegyetemen 1948-ban magántanári képesítést, majd 1964-ben egyetemi tanári címet nyert. A Madártani Intézet 1945-ben rendkívüli tagsági oklevéllel tüntette ki, 1968-ban a szegedi JATE a József Attila-emlékérmet adományozta számára. Az agrai Academy of Zoology rendes tagja volt, a Dél-Finn Természetvédelmi Egyesülettől pedig külföldi tagsági oklevelet nyert.

 

1932-től járta rendszeresen a szegedi Fehér-tavat és a környező ősállapotú szikes gyepeket .A madarak gyűjtése és megfigyelése mellett 1932-től rendszeresen foglalkozik madárfotózással is.( Képei a szegedi Móra Ferenc Múzeum diagyűjteményéből.)


1952-ben szakértői minőségben működik közre Homoki-Nagy István „Vadvízország” című filmjében, amely a szegedi Fehér-tóról forgattak, és méltán tették azt világhírűvé. Kutatásainak kezdete egybeesett az „Ősfehértó” halastórendszerré való alakításával. Szembesülve annak a reális fenyegetésével, hogy az akkori páratlan költő-és vonuló állomány áldozatul eshet az előretörő gazdasági érdekeknek, a tudós 1938-ban neves támogatók szakvéleményével felvértezve védelmi javaslattal fordult Szeged város törvényhatóságához. Indítványára Szeged (228/1938 sz. határozatával) az Algyői-főcsatornától északra elterülő "ősszikesből" 280 holdat védetté nyilvánított. A következő évben a földművelésügyi miniszter (113. 559/139 fö i.ü.o. határozata) a védett terület nagyságát 350 holdra emelte. Ezzel megvalósult az első magyar madárrezervátum!

1951–ben gyűjteményét a "Szegedi Állami Múzeumnak" ajándékozta.

 

Az örökletét legértékesebb részét a madáranyag jelenti. Ennek leltározását, 1953 és 1958 között, Csongor Győző végezte. A Beretzk-féle örökletétben 16 madárrend 231 faja található. A 806 példányból 738 (91,57%) fehér-tavi gyűjtésű madár, a többi 68 (8,43%) egyéb lelőhelyekről származik. Hasonló a fajok aránya is, 211 fehér-tavi (91,35%), 20 (8,65%) máshonnan származik.

 

Dr. Beretzk Péter szerecsensirály fiókát fényképez
Dr. Beretzk Péter szerecsensirály fiókát fényképez

 

Tudományos munkájának eredményeit nagy számú publikációjában adta közre, 40 éven keresztül írt tudományos közleményeket szakmai lapokba /120 cikk/, ismeretterjesztő írásokat /281/ közéleti folyóiratokba. Beretzk Péter irodalmi munkásságát Jakab Béla összegezte 1984-ben. Emlékét a Móra Ferenc Múzeumban tábla, szülővárosában utcanév őrzi.

 

Beretzk Péter közéleti emberként is sokat tett városáért. Mint a városi törvényhatósági bizottság tagja, számos, figyelemre méltó javaslattal állt elő. Ha a közművelődés területét vizsgáljuk, ilyenek például a múzeum épületének kibővítése, a díszterem kialakítása, a Stefánia-park rendezése. 1945 után (már magánemberként) ő kezdeményezte a hazai preparátorképzés megindítását és a Magyar Madártani Egyesület Szegedre költöztetését. Az örökletét anyagára alapozva, 1952-ben, Szegeden jött létre a vidék legnagyobb múzeumi természettudományos állandó kiállítása: ”A Fehér-tó élete.”

 

Néhai Beretzk Péter életműve nagymértékben hozzájárult városunk jó hírének a megalapozásához. Munkásságát a madarászok Európa-szerte elismerik, tanítványai a világ számos egyetemén és tudományos kutatóhelyén dolgoznak.

 

A hálás utókor a "Fehér-tó atyja" névvel ismerte el a nevezetes tóvidék megmentéséért folytatott, gyakran reménytelen küzdelmét.

 

 

Fehér-tó


A Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fekvő 14 km²-es Fehér-tó Csongrád megyében, Szegedtől északra található.

 

Magyarország legnagyobb szikes tava. Gazdag madárvilága (mintegy 280 faj) és ősi növényzete miatt fokozottan védett, de vezetővel látogatható terület. A terület az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló madaraknak. Vonulási időszakban darvak, vadludak és récefélék tömegei láthatók a Fehér-tavon.

 

A első okleveles említése 1075-ből való. Területét még a 19. század elején is rendszeresen elárasztotta a Tisza. A tó egykor a jellegzetes alföldi szikes tavak csoportjába tartozott. Ezen sekély, sziksós vizű tavak jellemzője, hogy vizük a lebegő kolloid állapotú mészsóktól zavaros és az aljzaton szürkés-fehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. A meder időnkénti kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó.

 

Madárvilága 

  • dankasirály (Larus ridibundus) (látható: egész évben, költés: április utolsó harmada–június végéig)
  • szerecsensirály (Larus melanocephalus) (látható: március-augusztus, költés: május-június
  • szürke gém (Ardea cinerea) (látható: egész évben, költés: március közepe-július utolsó harmada)
  • vörösgém (Ardea purpurea) (látható: április elejétől-szeptember végéig, költés: április utolsó harmada-július utolsó harmada)
  • nagy kócsag (Egrettea egretta) (látható: egész évben, költés: március közepe-július eleje)
  • kis kócsag (Egretta garzetta) (látható: április-október, költés május eleje-július utolsó harmada)
  • kanalasgém (Platalea leucorodia) (látható: március-október, költés: április első harmada-július utolsó harmada)
  • barna rétihéja (Circus aeruginosus) (látható: egész évben, költés: áprilistól július végéig)
  • küszvágó csér (Sterna hirundo) (látható: április-szeptember), költés: május közepe-július közepe
  • tőkés réce (Anas platyrhynchos) (látható: egész évben, költés: március eleje-július vége)
  • barátréce (Aythya ferina) (látható: egész évben, költés: április végétől-június közepéig)
  • daru ( Grus grus) (látható: március, szeptember-november)
Dr. Beretzk Péter a leskunyhónál

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu