A hivatalosan HD219134 b. néven ismert égitest mindössze 21 fényévnyire van a Földtől, és a Cassiopeia csillagképben található.
Felfedezői szerint valószínűleg nincsen olyan masszív vaskérge, mint a Földnek, ellenben gazdag kálciumban és alumíniumban, és ezáltal hihetetlenül nagy drágakő-készletei lehetnek - írta a Daily Mail.
„Valószínűleg azért csillog vörös és kék árnyalatokban, mint a rubin vagy a zafír, mert ezek a drágakövek aluminium-oxidok, amelyek gyakoriak ezen az exobolygón” – mondta Caroline Dorn asztrofizikus, a zürichi egyetem kutatásának vezetője.
Tömege ötször akkora, mint a Földé, ezért is hívják „szuper-Földnek”, és a bolygó csillagát három napig tartó „év” alatt kerüli meg.
A HD219134 b egyike annak a három jelöltnek, amelyek a kutatók szerint az exoplanéták új, egzotikus osztályához tartoznak.
Az olyan csillagokat, mint a Nap, kialakulásuk idején egy gázból és porból álló korong vette körül, amelyben planéták születtek.
Amikor a protoplanetáris gázkorong szétszóródott, a hátrahagyott szilárd testekből alakultak ki az olyan bolygók, mint a Föld. Ezek az alkotóelemek a gázkorong lehülésekor általában ott alakultak ki, ahol összesűrűsödött a kőképző vas, magnézium és szilicium. Így lett a Földnek kemény vaskérge. Más, a csillaghoz közeli régiókban azonban sokkal forróbb volt a hőmérséklet, és ezáltal olyan típusú bolygók jöttek létre, ahol a fő alkotóelemek a kálcium, az aluminium, a magnézium és a szilicium, de nagyon kevés rajtuk a vas. Éppen ezért az ilyen bolygóknak nem lehet olyan mágneses mezeje, mint a Földnek – magyarázta Dorn. Tehát teljesen különböznek a korábban felfedezett, Földhöz hasonló bolygóktól.
A kutatók felülvizsgálják az 55 Cancri néven ismert szuper-Földet is, amely 2012-ben „égi gyémántként” híresült el. Korábban azt feltételezték, hogy a planétát nagyrészt szén alkotja, de a későbbi megfigyelések alapján fel kellett adniuk ezt az elméletet.
Kommentáld!