Drávafok község (horvátul Fok) Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése

Baranya megyében, Szigetvártól délre, Bogdása és Markóc közelében fekvő település. Az 1950-es megyerendezés előtt Somogy vármegye Szigetvári járásában.

Története

Az írott források először 1257-ben említik Fukó néven, mai névalakja 1493-ból való. A neve a Dráva folyónévnek és a fok, magas vízállású folyóág vagy a tó vízét elvezető ér főnévnek az összetétele. A falu lakossága az évszázadok során színmagyar volt. A falu kastélya 1870-ben Ybl Miklós tervei alapján épült, amit a Bittó család készíttetett, körülötte angolparkot alakítottak ki. Említésre méltó még a római katolikus temploma 1949-ből, a református temploma és a Fodor-kúria, mely ma az Ormánsági Szabadiskola központja. A Nagyhomok nevű külterületi helyen Homok elnevezésű középkori magyar falu állt, amely a török uralom alatt elnéptelenedett. A múlt században itt állt a Becsali-csárda, mely fele-fele arányban helyezkedett el Baranya és Somogy megye határán.

2001-ben lakosságának 3,7%-a volt horvát. 2007-ben megszűnt a vasútforgalom.

2012-ben felújították a Felsőszentmárton-Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak.

Nevezetességei

• Református temploma 1863-ban épült
• Római katolikus temploma - 1949-ben épült.
• A Bittó család kastélya - Ybl Miklós tervei alapján készült.
• Fodor-kúria.

Ormánság Alapítvány

Tájgazdálkodás, tájfejlesztés, gyümölcsészet, tájautonómia

Egy realista, pesszimista alapítvány az Ormánság viszzatalálásáért önmagához, a természetes rendhez. Ennek útját nem a felülről jövő pályázatokban éskívülről érkező megmentőkben látja, keresi, hanem az itt élők erejében.

www.dravafok.hu

Ormánság Alapítvány:
7967 Drávafok, Arany J. u. 4.
Tel.: (06-73) 352-333

Főleg a fiatalokkal könnyű elhitetni, hogy képtelenek a legalapvetőbb tevékenységekre: a kerítés előtti virágokat megöntözni, a járdán a füvet lekaszálni, a vízelvezető árkot kitisztítani. Mintha ez nem a mindennapi élet élvezetes tevékenysége lenne! Ne öntözze meg, inkább építsen vízöntöző rendszert, ahhoz vegyen fel hitelt, és adósodjon el.

Lebeszélik az embert arról, hogy értelmes tevékenységet végezzen; azt mondják, elég, ha vásárol. Az igazi civilizált ember úgy él, hogy csak ül, hagyja, hogy kiszolgálják, fogyaszt és fogyaszt. Minél többet, annál értékesebbé válik.

 

Ezek a falvak a legjobb gyümölcstermő területek voltak, de már nincs ebből semmi. És a boltok tele vannak idared meg jonagold almákkal, amit a helyiek drága pénzért vásárolnak meg. Miért veszik meg, amikor a saját kertjükben háromszor olyan jót tudnának mindenféle befektetés nélkül termelni? És ez nem csak erre a vidékre jellemző, ez általános tendencia.

Az elmúlt tíz évnek az volt az egyik legnagyobb "eredménye", hogy az informális tevékenységeket sikerült formálissá tenni. Ha például az öreg nénikék rendszeresen gondozzák a templom körül a virágokat, akkor ez működik. De ha kiírnak egy pályázatot, ami támogatja a faluszépítő egyesületet", akkor az öreg nénikék kerítenek egy jogászt, és egyesületet hoznak létre, hogy beadhassák a pályázatot. Ezek után már csak akkor mennek ki megöntözni a virágot, ha kifizetik a munkabérüket. Ez lett a támogatás hatása.

 

Drávaiványiban addig volt közösségi élet, amíg kaszálták a házsorral szembeni útmenti sávot, mert oda ültek ki az emberek beszélgetni. Amióta nem kaszálják, azóta elszegényedett a közösségi élet. És miért nem kaszálják? Mert az embereket meggyőzték arról, hogy ez az önkormányzat dolga. Nincs kaszált gyep, nincs ahova leüljenek, nincs hol beszélgessenek, nincs közösség sem.

Minden tájnak van egy bizonyos "finomszerkezete". Erről azonban a mai világ nem vesz tudomást, holott a finomszerkezet működteti a tájat.

forrás, további részletek: www.tabulas.hu