Duka Tivadar
Életpályája
Tanulmányait a sárospataki és az eperjesi kollégiumban végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. 1846-ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. Batthyány Lajos
kormányának megalakulása után fogalmazóként a pénzügyminisztérium
alkalmazásában állt. Jellasics szeptemberi támadásakor jelentkezett a
nemzetőrségbe. 1848 novemberétől hadnagyként, 1849 januárjától főhadnagyként, majd júniustól századosként Görgei Artúr tábornok titkára és parancsőrtisztje volt. A világosi fegyverletétel után orosz fogságból megszökött és emigrált. Drezdában, Párizsban, majd Londonban élt. A londoni egyetemen végzett tanulmányok után 1853-ban orvosi oklevelet szerzett. Ő az első ismert magyar származású orvos, aki diplomáját a londoni egyetemen kapta meg.
1854-től a bengáliai angol hadsereg katonaorvosa lett. A Gangesz menti Monghir területének főorvosaként kezdte behatóan tanulmányozni Indiát. Az országról szóló ismeretterjesztő írásai magyarországi lapokban is megjelentek, elsősorban a Vasárnapi Újságban és a Budapesti Szemlében. Megismerkedett Rádzsa Rádzsendralála Mitrával, aki Kőrösi Csoma Sándor
tisztségbeli utóda volt a Bengáli Ázsia Társaságban. Mitra hatására
érdeklődni kezdett Csoma munkássága iránt és megkezdte a híres magyar
utazó kéziratainak és hagyatékának egybegyűjtését. Eközben fontos
kutatásokat végzett India természeti viszonyairól is, értékes, több ezer
Kelet–Indiából származó tárgyból álló anyagot ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak. 1874-ben
nyugalomba vonult, Londonban telepedett le és idejét Kőrösi Csoma
Sándor munkásságáról összegyűjtött anyag feldolgozásának szentelte.
Munkájáról ma is alapműnek számító kötetet jelentetett meg. Tudományos
munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező, 1900-ban
pedig tiszteleti tagjává választotta. Tudományos munkásságát Angliában
is elismerték, 1884-től az angol királyi Ázsia Társaság tagja, majd a
Brit és Külföldi Biblia Társaság választmányi tagja, 1904-től alelnöke
lett. Röviddel halála előtt egy dél-angliai kisvárosban, Bournemouth-ban
telepedett le.
Főbb művei
- Két levél a Ganges partjairól Kőrösi Csoma Sándorról (Akadémiai Értesítő, 1858)
- A Gangesparti éghajlati bajokról (Orvosi Hetilap, 1860)
- A poklosságról, Az orvosi tudomány állása Keletindiában, Levél a
Gangesparti éghajtali bajokról, Levél Monghyrból Keletindiában (Orvosi
Hetilap, 1861)
- Adalék Kőrösi Csoma Sándor életiratához (Budapesti Szemle, 1864)
- Megjegyzések, a cholera támadása és gyógykezelése körűl (Orvosi Hetilap, 1866)
- Alsó-Bengal physikai és éghajlati tekintetben (Budapesti Szemle, 1867)
- Néhány megjegyzések a Keletindiában, különösen a Himalayák tájain előforduló lázak jelenségeiről (Orvosi Hetilap, 1881)
- Life and Works of Alexander Csoma de Kőrös (London, 1885)
- Ugyanez magyarul: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai (Budapest, 1885)
- Kőrösi Csoma Sándor útja Közép-Ázsiában (Vasárnapi Újság, 1885)
- Első benyomások Kelet-indiában. A hindu társadalom alaptörvényei (Vasárnapi Újság, 1888)
- Schiller Szinesi Salamon Márk, magyar tudós Londonban (Vasárnapi Újság, 1890)
- Néhány szó az idegen neveknek magyar helyesirásához (Vasárnapi Újság, 1889)
- A Magyar Tudományos Akadémia három keletindiai tagja, Buddhista emlékek Akadémiánkban (Vasárnapi Újság, 1891)
- Kossuth és Görgey (Hertford, 1898)
- Kőrösi Csoma Sándor (Budapesti Szemle, 1898)
- Levelek a boer–angol háborúról (Budapest, 1901)
Irodalom
Felhasznált források
Kommentáld!