DUKA TIVADAR 1825-1908

Dukafalvi és kucsini Duka Tivadar orvos, India-utazó, Kőrösi Csoma Sándor munkásságának első tudományos feldolgozója 1825. június 22-én született a Sáros megyei Dukafalván (ma: Elmanovce-Dukovce). Eperjesen és Sárospatakon tanult, majd a pesti egyetem jogi karának hallgatója lett, s 1846-ban ügyvédi diplomát szerzett. A szabadságharc idején Görgey titkáraként és hadsegédjeként szolgált.

A fegyverletétel után Angliába emigrált, Londonban elvégezte a Szent György Kórház orvosi iskolájának hároméves tanfolyamát, s 1854-ben a Brit Kelet-Indiai Hadsereg tábori orvosává nevezték ki.

A Gangesz menti Monghir területének főorvosaként kezdte behatóan tanulmányozni Indiát. A földrésznyi országot bemutató ismeretterjesztő írásai az 1850-es évek végétől jelentek meg a hazai lapokban, elsősorban a Vasárnapi Újságban. Kalkuttában megismerkedett R. R. Mitrával, a század egyik nevesindiai tudósával, aki felkeltette érdeklődését Kőrösi Csoma Sándor munkássága iránt.

Mitra volt ugyanis Csoma tisztségbeli utódja a Bengáli Ázsiai Társaságban, személyesen is ismerte őt, és értékes adatokat szolgáltatott nagy tudósunkról. Duka megkezdte Csoma kéziratainak és egyéb hagyatékának egybegyűjtését. Nyugalomba vonulva, 1874-ben Londonban telepedett le, s minden idejét a Csoma-hagyaték feldolgozásának szentelte.

Munkája eredményeként adta ki a Csoma-kutatásban máig is alapműnek számító Life and Works of Alexander Csoma de Körös (London, 1885), illetve magyarul az Akadémia gondozásában kiadott Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai (Bp., 1885) című könyvét. Tudományos érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Később egy dél-angliai városban, Bournemouth-ban telepedett le, ott hunyt el 1908. május 5-én.

Főbb művei 

• Két levél a Ganges partjairól Kőrösi Csoma Sándorról (Akadémiai Értesítő, 1858)
• A Gangesparti éghajlati bajokról (Orvosi Hetilap, 1860)
• A poklosságról, Az orvosi tudomány állása Keletindiában, Levél a Gangesparti éghajtali bajokról, Levél Monghyrból Keletindiában (Orvosi Hetilap, 1861)
• Adalék Kőrösi Csoma Sándor életiratához (Budapesti Szemle, 1864)
• Megjegyzések, a cholera támadása és gyógykezelése körűl (Orvosi Hetilap, 1866)
• Alsó-Bengal physikai és éghajlati tekintetben (Budapesti Szemle, 1867)
• Néhány megjegyzések a Keletindiában, különösen a Himalayák tájain előforduló lázak jelenségeiről (Orvosi Hetilap, 1881)
• Life and Works of Alexander Csoma de Kőrös (London, 1885)
  • Ugyanez magyarul: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai (Budapest, 1885)
• Kőrösi Csoma Sándor útja Közép-Ázsiában (Vasárnapi Újság, 1885)
• Első benyomások Kelet-indiában. A hindu társadalom alaptörvényei (Vasárnapi Újság, 1888)
• Schiller Szinesi Salamon Márk, magyar tudós Londonban (Vasárnapi Újság, 1890)
• Néhány szó az idegen neveknek magyar helyesirásához (Vasárnapi Újság, 1889)
• A Magyar Tudományos Akadémia három keletindiai tagja, Buddhista emlékek Akadémiánkban (Vasárnapi Újság, 1891)
• Kossuth és Görgey (Hertford, 1898)
• Kőrösi Csoma Sándor (Budapesti Szemle, 1898)
• Levelek a boer–angol háborúról (Budapest, 1901)