Vidám pendülés hárfa húrjain, mely a télről, mint álmos, régen elmúlt évszakról regél. Hisz élettől duzzad a határ, rügyek pattannak a fákon, madarak éltetik a új, friss hajtásokat, amint a fölből előbújnak. Fészkelőhelyet keresnek lombos fák védelmében, s közben énekükkel harsányan koncerteznek.
Egyre hosszabbak a napok, nem kell már hat órakor behúzódnunk otthonunkba. A márciusi reményekkel teli indulást az áprilisi féktelen bolondozás, majd a romantikus május követi. Ki az, akit nem érint meg ez a változatosság, aki nem lelkes és akit nem bódít el az arcunkat simogató enyhe májusi fuvallat.
-Ki a természetbe!--dübörgi a szívünk.
Kiránduljunk, fedezzünk fel ismeretlen tájakat, szépítsük a környezetünket, kertészkedjünk. Egyszóval, legyünk aktív részesei a természetnek!
Ilyen hát a tavasz pezsdítő ereje.
Azért persze ne hagyjuk otthon esőkabátunkat, és hátizsákunkban adjunk helyet egy szél ellen védő kiskabátnak is. A tavasz ugyanis többször lep meg bennünket váratlanul zivatarral, viharokkal. Olyan ez, mint egy szeszélyes, szipogós szép lány, akinek a hangulata egyik percről a másikra borongóssá válik. Dúl-fúl de csak egy percig, majd megenyhül, és már mosolyog is. Az ég is tiszta kékre vált, eltűnnek a felhők és a virágba borult világ is megbékél.
Kommentáld!