Bármikor megérkezem a 2,5 órás utazás után nyaralónkba, amely a Káli medencében a Balaton északi partján van, Édesanyám jut elsőként eszembe.

Ő, aki egyébként a család lelkesedésben, buzdításban és személyes példamutatásban verhetetlen bajnoka volt mindig, amikor először levittem a kialakulóban lévő faház építési munkáihoz, csöndesen megállt az ajtóban, és csak ennyit mondott: „Jól van kislányom, akkor vigyél ki a vasútállomásra, s tegyél föl az első, Budapestre induló vonatra.”  Reménytelennek látta a helyzetet, hogy valaha is nyaraló lesz a házból.

Nem mondom, akkor némileg engem is lelombozott elkeseredettsége, de dacolva életemben először, azt mondtam neki, hogy rendben van, akkor már indulunk is az állomásra. De én visszajövök dolgozni.

Amint készülődtem, fél szemmel láttam, hogy az ecsetet és a festéket nézi, mint aki már kezdené is a munkát. Persze, hogy nem mentünk haza. Dolgozni kezdtünk, s mára már megteremtettük a takaros kis házat a kerttel. Rendszeresen lejárunk pihenni, főleg nyáron, s számtalan vidám percet töltöttünk már a Balaton partján.

A legkedvesebb emlékeim azok, amikor Édesanyámmal, aki hozzám hasonlóan kora reggel kel, csöndben, nehogy véletlenül felkeltsük éjjeli bagoly nővéremet és fiát, Petit, elindultunk a partra. 9 órára már meg is mártóztunk a selymes, üdítő vízben. Édesanyám akkor már a hetvenes évei vége felé járt, térd és csípőprotézise miatt nemigen tudott a mély vízben úszni. Ezért a parttal párhuzamosan, a derékig érő vízben sétáltunk, tornáztunk. Egy kis idő múltán a partról egy lelkes, hasonló korú csapat figyelte jókedvű lubickolásunkat, s előbb a partról, majd egyre közelebb, végül csatasorba állva a vízben, csinálták velünk a gyakorlatokat. Felejthetetlen volt ez a csöndben kialakult egység, s egyben erős kötelék. A kis torna után boldogan mentünk a jól megérdemelt lángosunkért, s tiszta szívvel hittük, hogy méltán kiérdemeltük a fogyókúrás ételnek egyáltalán nem minősülő reggeli csemegét. Vidáman kezdtük hát a napot, s boldogan telt a nap hátralévő része is.

A Balaton környékén számtalan program kínálkozik a szórakozásra. Ami igazán megható és egyben lenyűgöző számomra az az, hogy világhírű hárfa, zongora, orgonaművészek, akik a világ számos városaiban, hatalmas, több ezres közönség előtt játszanak, most egy kis Balaton felvidéki templomban, 50-60 ember előtt ugyanolyan lelkesen, tudásuk legjavát adva tartanak előadásokat.

A Káli medence felfedezése, a Kővágóőrs, Kékkút, Salföld, Tapolca vidékének, a tanú hegyeknek a bejárása megunhatatlan szépséget nyújt, s kiapadhatatlan forrásai a kirándulásnak. De végtelenül sorolhatnám a csodás helyeket, melyeket a vidék páratlan csodaként tár elém újra és újra.

Boldog vagyok, hogy véghezvittük a kis házunk építését, amely mint egy kis kiindulópont, vagy nevezhetném nyugvópontnak is, elkészült a család összefogása révén. Jó onnan elindulni, s visszatérni is.