Dunai JUlianna:             

Székelyföldi barangolások II.

Székelyföldi  utazásaim számtalan, csodás állomása közül ebben a “fejezetben” a Békás szorosról, a Medve tóról, a Lázár kastélyról és Farkaslakáról szeretném emlékeimet, élményeimet megosztani az olvasóval.

A Békás szoros 1991 óta a Nagyhagymási Nemzeti Park része. 

s nagyobb része Hargita megyéhez tartozik. A 657 km2 területen lévő mészkő tömbök közötti hasadék mélyén sebesen rohanó folyó mentén sétálva parányinak érzi magát az ember. 

A természet ezen páratlan képződménye hegymászók, csodákra éhes túristák özönét vonzza magához. 

A másik figyelemre méltó látványosság a Medve tó. Nevét onnan kapta, hogy alakja egy medve kiterített bundájához hasonlít. 

A heliotermikus tó egyedülálló Európában. A nagy sótartalomnak köszönhetően szinte lebegnek a fürdőzők a felszínen.Gyógyászati célból is érkeznek ide emberek szerte a világból. Bőrgyógyászati, nőgyógyászati , légúti problémákkal küszködő betegek sikeres kúrálása is zajlik a tóban. 

A tó partján elterülő városka, Szováta, hires a favilláiról is.Ma már ezek a házak az egyre növekvő túrista forgalmat szolgálják, mint szálláshelyek.

A környék kaszálóin, legelőin, rétjein számos védett növény él, köszönhetően a tó különleges mikroklímájának.  A víz felszínén kb. 25C a hőmérséklet, két méterrel lejjebb már 38 C körül van, míg a mélyben eléri a 60-70 C is.

Utunk során több folyóban is láttam bivalyokat, Erdély jellegzetes állatait. 

Számomra a faszén égetők munkája is érdekes volt. Erdélyben láttam először szénégető boksákat a neves író, Tamási Áron szülőfaluja, Farkaslaka határában.

Itt, sétánk során természetesen meglátogattuk az író síremlékét is.

És lencsevégre kaphattam egy szép székely kaput is.

Utunkat folytatva Gyergyószárhegyre is megérkeztünk, ahol a hires Lázár kastélyt látogattuk meg. Az általam meglátogatott kastélyok közül ez tetszett a legjobban.

A Lázár család otthona kúriaként indult a 16. században, de később Lázár István hozzá épített bástyákat, várfalat és várárkot. Így már mint kastély, csodás reneszánsz oromzattal a 17. század egyik legszebb kastélya lett. Többször történt felújítási munka a kastély belső terében is. Tárgyalótermének faragott fabútorait, kazettás mennyezetét is meg lehet tekinteni.

Itt nevelkedett 1590 és 1594 között Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem.

Mellszobra a kerben található meg.