Dunavirágok rajzása Budapesten 2018. augusztus 3-án este az Erzsébet hídról fotózva. A háttérben a Budai Vár
Fotó: Bajomi Bálint
Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK Biológiai Intézet és az MTA Duna-kutató Intézet munkatársát e-mailben kérdeztem a témáról.
A tiszavirágról a legtöbb ember hallott már Magyarországon. Sőt, a tiszavirág-életű egy különleges szókapcsolattá vált a magyar nyelvben. A dunavirágról viszont kevesebben hallunk. Miben hasonlít és miben különbözik a két faj? Milyen a dunavirág életmódja?
Mindkét kérészfaj lárvái a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A kikelt nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak.
Mindkét faj törvényi oltalom alatt áll, egyedeinek természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Életmódjukat tekintve több különbség is van közöttük. A tiszavirág lárvája 3 évig, míg a dunavirágé 1 évig fejlődik. A lárvafejlődés befejeztével kezdődik meg a rajzás. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy a dunavirág fejlődése még rövidebb is, mint egy év, mert a nyáron lerakott petékből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. Belőlük viszont nyár végére már kifejlődnek a szárnyas rovarok. A kifejlett tiszavirág nagyobb méretű és díszes mintázatú, míg a dunavirág kisebb és fehér.
Kifejlett dunavirág vedlés után
Fotó: Potyó Imre
Mikor pusztult ki a dunavirág a Dunából? Hol élte túl a nehéz éveket?
Az 1960-as évek végére már eltűntek a tömegrajzásai a Dunán. Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ekkor teljesen kipusztult volna a Dunából ez a kérészfaj, de populációinak egyedszáma annyira lecsökkent, hogy nem alakulhattak ki nagyobb rajzásai. A Dunában túlélő kisebb állományok mellett az újratelepülésben kulcsszerepet játszhattak a mellékfolyókban meglévő állományok. A magyarországi szakasz benépesülésében feltehetően fontos szerepe lehetett például a Rába és az Ipoly dunavirág populációinak is. Ezek persze csak feltételezések, a pontos válasz megadásához genetikai vizsgálatok elvégzésére van szükség.
Mi okozhatta akkoriban a megritkulásukat?
A legelfogadottabb vélemények a vízszennyezésekre vezetik vissza ezt a káros hatást.
Mikor jelentek meg újra a Dunában? Milyen változásoknak köszönhető ez az örvendetes hír?
Nem meglepő, hogy az újabb magyarországi tömegrajzások a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása után jelentek meg. A dunavirág tömegrajzásában majd 40 után 2012-ben gyönyörködhettek újra először a Duna mellett élők. A víz tisztulása lehetőséget adott a dunavirág újbóli elterjedésének, de az évenkénti rajzások mérete egyéb tényezőktől is függhet. 2012 óta évről évre változott a rajzások mértéke, ami kapcsolatban állhat a lárvák számára hozzáférhető táplálék, elsősorban az aljzathoz kötődő algák mennyiségével.
Melyik évszakban és hol tudjuk megfigyelni ezen rovarokat?
Nyáron, július második felétől egészen augusztus végéig számíthatunk a rajzások megjelenésére mindenhol a Duna mentén. Ha valahol kialakul a rajzás, akkor az általában 10-14 napig minden este megjelenik megfelelő, esőmentes időjárás esetén. Magyarországon más folyókon, például a Rábán, az Ipolyon és a Sajón is látható a rajzás.
A fénykép elkészítése három másodpercig tart, ilyen hosszúságú záridőre állítottam a fényképezőgépet. Ezáltal a lámpafénnyel megvilágított kérészek mozgása rajzolódik ki a képen. A hullámszerű hatást a szárnyak egymás utáni csapásai adják.
Egy komoly veszély fenyegeti őket a hidaknál. Mit tudnak erről a biofizikus kutatók?
A nőstények több kilométeres folyó feletti repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, ezért a feltorlódó kérésztömeg kivilágított hidak esetében a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ennek következtében a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol elpusztulnak. Mindez veszélyezteti a következő kérész generáció kifejlődését.
Több éve végeznek kísérleteket, hogy kifejlesszenek egy megoldást erre a problémára. Kérem, meséljen erről is az olvasóknak!
Olyan több lámpából álló fénysorompót fejlesztettünk ki, amely képes a hidaknál összegyűlő kérészeket a víz felett tartani, így a nőstények végül le tudják rakni petéiket a vízbe. Ez irányú korábbi kutatásunkat a Dunavirág mentőakció című film mutatja be.
Jelenleg a különböző hullámhosszú fényt kibocsátó lámpákkal kísérletezünk, annak érdekében, hogy a kérészekre ható, leghatékonyabb fénysorompót tudjuk elkészíteni úgy, hogy az más rovarokra ne legyen káros hatással.
Az interjút készítette: Bajomi Bálint, http://balint.bajomi.eu/
.png)
Kommentáld!