greenfo/MTI

Az északi-sarkvidéki tengeri jégben rekordmértékű a mikroműanyag koncentrációja a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatóinak eredményei szerint.

A vizsgálatok literenkénti 12 ezer mikroműanyag-részecskét mutattak ki a tengerjégben bizonyos részeken. A kutatók az Északi-sark körül öt különböző térségből vett mintákat elemeztek, amelyeket a Polarstern jégtörő 2014-ben és 2015-ben gyűjtött. Először használtak az elemzéshez egy speciális infravörös spektrométert, amely akkora részecskéket is képes kimutatni, mint egy hajszál átmérőjének egy hatoda, azaz 11 mikrométer. „

Ezzel a módszerrel 2-3-szor magasabb koncentrációjú mikroműanyagot találtak a mintákban, mint a korábbi vizsgálatok alkalmával" – mondta Gunnar Gerdts, az AWI kutatója.

A Nature Communications tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a szakértőknek sikerült a jégtáblákból a műanyagrészecskék kémiai lenyomatát elemezni és valószínűsíthető eredetükre fényt deríteni. Tizenhét műanyagfajtát találtak ezzel a módszerrel, amelyek között voltak csomagolóanyagok, például polietilén és polipropilén, lakkok és nejlonok, valamint cellulóz-acetát is. Utóbbi a cigarettafilter alkotóeleme. Azokban a jégtáblákban, amelyek a Csendes-óceánnal összeköttetésben álló Amerázsiai-nagymedencében úsznak, különösen sok polietilént találtak. A kutatók azt feltételezik, hogy ez azoknak a csomagolóanyagoknak a maradványa, amelyek az úgynevezett nagy csendes-óceáni szemétszigetben úsznak.

Az Északi-sarkvidék észak-oroszországi partvidékének tengereiből vett mintákban ezzel szemben elsősorban hajófestékből származó lakkrészecskéket és halászhálókból származó nejlonmaradványokat találtak. A mikroműanyag koncentrációja tehát már nem vezethető vissza csakis az Északi-sarkvidéken kívüli forrásokra, fejtette ki Ilka Peeken, az AWI biológusa.

A növekvő hajóforgalom és a halászat is jelentős nyomokat hagyott hátra, melyek az Északi-sarkvidék helyi szennyezésére utalnak, mondta a szakértő. A jégtáblák a jégzajlás során átvonulnak az Arktiszon, eközben megnőnek. Az ezalatt felvett műanyagot különböző rétegekben 2-11 évre megkötik. Amikor elérik a Grönlandnál lévő Fram-útvonalat és elolvadnak, ezek a tengeri területek is beszennyeződnek mikrorészecskékkel. 

A szakértőket nagyon aggasztja a különösen apró részecskék magas aránya. Mivel a műanyagrészecskék több mint fele a milliméter egy huszadánál kisebb, könnyen felfalhatják őket az evezőlábú rákok és a csillós állatok. Az is nagyon valószínű, hogy a műanyagmaradványok viszonylag gyorsan lesüllyednek a tengerfenékre. Az AWI szakemberei szerint ennek oka, hogy algák és baktériumok telepszenek meg rajtuk, ezáltal nehezebbé válnak. Ezt az elméletet támasztják alá a Fram-útvonalon végzett mélytengeri megfigyelések is. (MTI)

Veszélyes mennyiségű brómot, kadmiumot, higanyt és ólmotmutattak ki a Genfi-tóból származó műanyaghulladékban.

A Genfi-tóban lévő műanyaghulladékok nagy mennyiségű méreganyagot tartalmaznak – figyelmeztetnek svájci és brit kutatók a Frontiers in Environmental Science folyóiratban publikált tanulmányukban. A Genfi Egyetem és az angliai Plymouth Egyetem kutatói veszélyes mennyiségű brómot, kadmiumot, higanyt és ólmot mutattak ki a sok svájci által kristálytisztának hitt tóból partra mosódott műanyaghulladékban.