Dzsingisz kán sikerének és bukásának okozója
A csapadékosabbra váltó éghajlat segíthette Dzsingisz kán hódításait - állítják amerikai kutatók.
Fotó: dreamstime
Dzsingisz kán - eredeti nevén Temüdzsin - mongol nagykán és katonai
vezető volt (1162-1227), aki egyesítette a mongol törzseket, és
megalapította a Mongol Birodalmat, elfoglalva Ázsia legnagyobb részét
(beleértve Kínát, Oroszországot, Perzsiát), a Közel-Keletet és
Kelet-Európát is.
Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő
területű birodalma. Régóta kutatják a kán sikerének titkát, hiszen
huszonöt év alatt nagyobb területet vont uralma alá, mint a Római
Birodalom négy évszázad alatt. A legújabb, Mongóliában előkerült leletek
megváltoztathatják a nagykán hódításairól vallott nézeteket - olvasható
a Science Magazine és a The Guardian honlapján.
Amy Hessl dendrokronológus, a Nyugat-Virginiai Egyetem tudósa
kutatócsoportjával ősi lávafolyamban megőrződött faanyag alapján,
egészen Kr.u. 657-ig tudta visszavezetni az éghajlat változásait
Mongóliában. Az évgyűrűk az 1200-as években rendkívül szélesek voltak,
ami bőséges csapadékra utal. A sok eső nemcsak a fáknak kedvezett, hanem
Mongólia pusztái zöldellő legelővé válhattak, bőséggel ellátva
élelemmel az előretörő hadsereg sok ezer lovát, valamint a harcosok
élelmezésére szolgáló jószágot.
Az évgyűrűkből a kutatók azt is kiolvasták, hogy 1258 körül hirtelen
sokkal hidegebbre és szárazabbra fordult az éghajlat. Körülbelül ebben
az időszakban kezdett széthullani a Mongol Birodalom, és Dzsingisz kán
utódai a fővárost a mai Peking területére telepítették át. A mongóliai
történések azonban egy globális éghajlati esemény részei voltak, a
legújabb londoni régészeti leletek ugyanis azt mutatják, hogy az adott
időszakban katasztrofális éhínség sújtotta Angliát, sok ezer áldozatot
követelve. A klímaváltozásért egy masszív vulkánkitörés okolható, amely
óriási mennyiségű hamut juttatva a légkörbe világszerte elhomályosította
a Napot.
Forrás: MTI
Kommentáld!