Egy mini jégkorszakot kiváltó, pusztító üstökösbecsapódás okozott katasztrófát 13 ezer évvel ezelőtt – erről árulkodik egy Törökországban felfedezett ősi kővéset. A rejtélyes szimbólumokat mostanában sikerült megfejteniük a tudósoknak. 

A Kr. e. 11 000-ben készített szimbólumok a „Keselyűkő" néven ismert oszlopra vannak vésve, és azt ábrázolják, hogy egy széttöredezett üstökös darabjai eltalálják a Földet. A képek között van egy fej nélküli ember is, ez arra utal, hogy a katasztrófában emberek is életüket vesztették – olvasható a New Scientist cikkében. 

Az oszlopra a törökországi Göbekli Tepe régészeti lelőhely területén találtak rá a szakemberek. Sokáig kérdéses volt az itt elhelyezkedő létesítmény pontos funkciója, ám egyre több bizonyíték utal arra, hogy valószínűleg részben ősi obszervatóriumként funkcionálhatott. 

Számítógépes szoftver segítette a tudósokat

Az oszlopon szereplő ábrákat számítógépes szoftver segítségével sikerült megfejteni. A program az állatképeket  – amelyek valójában asztronómiai szimbólumok – hozzárendelte a megfelelő csillagképekhez, emellett meghatározta az esemény pontos időpontját is, amely Kr. e. 10 950-re tehető. Az ősi becsapódás tényét egy grönlandi jégmag is alátámasztja. 

A kataklizma a Földön egy kisebb jégkorszakot váltott ki, ami nagyjából ezer évig tartott. 

A lehűlést valószínűleg egy széttöredező óriásüstökös becsapódó darabjai idézték elő – áll a felfedezést ismertető tanulmányban. 

Mély nyomot hagyott az emberekben

Úgy tűnik, Göbekli Tepe részben az éjszakai eget kutató csillagvizsgálóként működött" – mondta a kutatás vezetője, Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa. „Az ásatási helyszínen talált egyik oszlop ennek (az üstökös által okozott) katasztrófának állít emléket – valószínűleg ez volt a legrosszabb nap a történelemben a jégkorszak vége óta" – tette hozzá a szakember. 

Sweatman szerint a katasztrófa mély nyomot hagyhatott az emberekben, mivel a vésetek sokáig fontos szerepet töltöttek be az itt élők mindennapjaiban. A felfedezés azt a teóriát is alátámasztani látszik, hogy bizonyos időszakokban nagyobb volt az üstökösbecsapódások valószínűsége, mivel bolygónk pályája keresztezte az űrben száguldó üstökösdarabok pályáját. 

A kutatás eredményeit a Mediterranean Archaeology and Archaeometry című régészeti szakfolyóiratban közölték.